Krónika
A Kúria elé kerülhet a kémper
2018-04-1606:54
Gyurcsány-kormány, kémper, NBH, Galambos Lajos, Laborc Sándor, Szilvásy György, P. László, kémkedés
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek ügyében, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavaly szeptemberben hozott jogerős ítélet – értesült a Magyar Idők. A kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt. A bíróság akár új eljárásra is kötelezheti a Fővárosi Ítélőtáblát, amely felmentette a vádlottat.
Információik szerint benyújtotta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészséghez a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetőinek ügyében, az úgynevezett kémper végén született felmentő ítéletek ellen. A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én mentette fel jogerősen a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost, utódját, Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. László cégvezetőt a kémkedés és bűnpártolás vádja alól. A felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség képviseli a Kúria előtt.
A büntetőeljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Amennyiben a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti az ítéletet, és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. Ebben az esetben bármi megtörténhet, azaz akár újból fordulhat a kocka, és – miként egyszer már az először lefolytatott elsőfokú eljárásban – ismét kimondhatják Galambos, Laborc és Szilvásy bűnösségét.
Ismeretes, a kémper először 2013-ban jutott el ítélethirdetésig. Akkor a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajossal szemben – aki 2004 és 2007 között volt az NBH főigazgatója – kémkedésért két év tíz hónap börtönt szabott ki. Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért két év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtották, Laborc Sándort, Galambos hivatali utódját pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, ám büntetése végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. P. Lászlót, a Zömök Kft., azaz a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól pedig felmentették. A tárgyaláson készült hangfelvételek leiratai azonban olyan mértékben tértek el a valóban elhangzottaktól, hogy 2015-ben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásról rendelkezett.
Második nekifutásra a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa mind a négy vádlottat felmentette, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét az ítélőtáblára került az ügy, a táblabíróság pedig helybenhagyta a „második” elsőfokú ítéletet, azaz a vádlottak szabadon és büntetlenül távozhattak.
Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta.
A Szilvásy György elleni vád alapja az volt, hogy amikor miniszterként értesült Galambos Lajos tettéről, elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor ellen pedig azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével.
Magyar Idők
A büntetőeljárási szabályok szerint a felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ítélete ellen akkor van helye, ha az ügydöntő határozatot a bíróság törvénysértő módon hozta meg. Amennyiben a Kúria osztja az ügyészség álláspontját, hatályon kívül helyezheti az ítéletet, és új eljárásra kötelezheti az ítélőtáblát. Ebben az esetben bármi megtörténhet, azaz akár újból fordulhat a kocka, és – miként egyszer már az először lefolytatott elsőfokú eljárásban – ismét kimondhatják Galambos, Laborc és Szilvásy bűnösségét.
Ismeretes, a kémper először 2013-ban jutott el ítélethirdetésig. Akkor a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa Galambos Lajossal szemben – aki 2004 és 2007 között volt az NBH főigazgatója – kémkedésért két év tíz hónap börtönt szabott ki. Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért két év tíz hónap szabadságvesztéssel sújtották, Laborc Sándort, Galambos hivatali utódját pedig hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egyéves börtönbüntetésre ítélték, ám büntetése végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. P. Lászlót, a Zömök Kft., azaz a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól pedig felmentették. A tárgyaláson készült hangfelvételek leiratai azonban olyan mértékben tértek el a valóban elhangzottaktól, hogy 2015-ben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárásról rendelkezett.
Második nekifutásra a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa mind a négy vádlottat felmentette, az ügyészség fellebbezése miatt azonban ismét az ítélőtáblára került az ügy, a táblabíróság pedig helybenhagyta a „második” elsőfokú ítéletet, azaz a vádlottak szabadon és büntetlenül távozhattak.
Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta.
A Szilvásy György elleni vád alapja az volt, hogy amikor miniszterként értesült Galambos Lajos tettéről, elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor ellen pedig azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje tettével.
Magyar Idők