Külföld
Több ezer fős migránskaraván készül Nyugat-Európába
2019-03-2810:46
A Migrációkutató Intézet legújabb gyorselemzésében két olyan civil kezdeményezést vizsgál, amelyek keretében Törökországból és Görögországból migráns konvojok indulnának Észak- és Nyugat-Európa irányába.
A Migrációkutató elemzői szerint az arab nyelvű sajtóvisszhangot és közösségi oldalak tartalmát áttekintve elmondható, hogy a karavánok Közép-Európán keresztül haladnának, elsősorban Németországba. A rendelkezésre álló információk alapján az utak létrejötte egyelőre bizonytalan, noha komoly szervezőmunka és tömegigény azonosítható mind a görög-, mind a törökországi kezdeményezés mögött.
A közösségi médiában elérhető legfrissebb információk alapján a görög karaván szervezése előrehaladott állapotban van, és a tervek szerint április 5-én elindulhat a nyugat-balkáni útvonalon.
A török oldalon viszont a kormányzat várhatóan eltökélt lesz az ottani kísérlet megakadályozásában.
A közösségi média források tényként kezelik, hogy a következő hetekben szír menekültek többezres létszámban terveznek útnak indulni Törökországból, illetve Görögországból Németországba. A törökországi Remény karavánja elnevezésű, közösségi médiában indított kezdeményezéshez március elejéig közel 40 ezer (főként szír állampolgárságú) személy csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas (60 százalék körüli) munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európa irányában. A konvoj létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a tervek szerint nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti.
Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik. A Reménysugár karaván saját hivatalos Facebook-oldallal rendelkezik, amely folyamatosan frissül, és biztosra ígéri a konvoj útnak indulását. 2015-ben hasonló kezdeményezés eredményezte az EU felé induló tömeges migrációt.
A törökországi kezdeményezést tárgyaló arab nyelvű online hozzászólásokban név nélkül többen (köztük irakiak is) úgy fogalmaztak, hogy elsődleges célországuk Németország, és mindenképp részt kívánnak venni a szervezett úton. Ugyanakkor sok a szkeptikus hozzászóló is, akik inkább nem is indulnának útnak. A szervezőket a nyilvánosságban az isztambuli székhelyű, körülbelül 50 szíriai civil szervezetet tömörítő Szíriai Egyesületek Fóruma (Minbar al-Jamʻiyyat al-suriyya) képviseli. A szervezet állítólag több halálos fenyegetést kapott a kezdeményezés miatt.
Kommunikációja szerint az indulással megvárná a török helyhatósági választásokat, azaz március 31-ét.
A görögországi Reménysugár karaván által ihletett kezdeményezés szervezői meglepődve tapasztalták, hogy az eredetileg tervezett néhány száz helyett rövid idő alatt 37 ezer embert regisztráltak.
A közösségi média források tényként kezelik, hogy a következő hetekben szír menekültek többezres létszámban terveznek útnak indulni Törökországból, illetve Görögországból Németországba. A törökországi Remény karavánja elnevezésű, közösségi médiában indított kezdeményezéshez március elejéig közel 40 ezer (főként szír állampolgárságú) személy csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas (60 százalék körüli) munkanélküliség miatt távoznának Nyugat-Európa irányában. A konvoj létszáma akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a tervek szerint nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti.
Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik. A Reménysugár karaván saját hivatalos Facebook-oldallal rendelkezik, amely folyamatosan frissül, és biztosra ígéri a konvoj útnak indulását. 2015-ben hasonló kezdeményezés eredményezte az EU felé induló tömeges migrációt.
A törökországi kezdeményezést tárgyaló arab nyelvű online hozzászólásokban név nélkül többen (köztük irakiak is) úgy fogalmaztak, hogy elsődleges célországuk Németország, és mindenképp részt kívánnak venni a szervezett úton. Ugyanakkor sok a szkeptikus hozzászóló is, akik inkább nem is indulnának útnak. A szervezőket a nyilvánosságban az isztambuli székhelyű, körülbelül 50 szíriai civil szervezetet tömörítő Szíriai Egyesületek Fóruma (Minbar al-Jamʻiyyat al-suriyya) képviseli. A szervezet állítólag több halálos fenyegetést kapott a kezdeményezés miatt.
Kommunikációja szerint az indulással megvárná a török helyhatósági választásokat, azaz március 31-ét.
A görögországi Reménysugár karaván által ihletett kezdeményezés szervezői meglepődve tapasztalták, hogy az eredetileg tervezett néhány száz helyett rövid idő alatt 37 ezer embert regisztráltak.
A szervezők szerint a karaván célja, hogy az európai országokban jobb életre vágyó szíriaiak egy – hangsúlyozottan humanitárius – konvoj segítségével kijussanak Törökországból.
Mindeközben sokan bizonytalanok az időnként ellentmondásos szervezési információk láttán, mások azt hangsúlyozzák, hogy a török hatóságok és NGO-k kihagyása miatt a kezdeményezés eleve kudarcra van ítélve. Egy törökországi forrás szerint több ezer ember csak illegálisan léphetne át nemzetközi határt, ráadásul ebben az esetben egy mindkét oldalról hadseregek által védett határszakaszról van szó.
A kezdeményezés körüli ellentmondásokra példa, hogy a több szír forrás szerint koordinátorként ténykedő Anas Badawi, aki korábban április közepi indulást valószínűsített, lefújta az akciót, mert a kezdeményezés átpolitizálódott, és alkalmas lenne Törökország destabilizálására. A www.syria.tv beszámolója szerint a Remény Önkéntes Csoportja (Fariq al-amal altatawwuʻi) nevű szervezet azonban cáfolja a karaván törlését. A távirati csatornán kommunikáló szervezet korábbi közlése szerint a konvoj akár már március 15-én útnak indulhatott volna.
Ugyanitt olvasható, hogy a regisztráltak között szírek mellett további arabok és afrikaiak is vannak. A kezdeményezés mögött több Facebook-oldal is felbukkant, melyeken azonban csak mérsékelt érdeklődés tapasztalható.
A görög kezdeményezésről nem számol be szélesebb körben az arab média, mivel a legtöbb forrás törökországi szír hátterű. A Reménysugár karaván saját hivatalos Facebook-oldalán március 25-én új bejegyzést tettek közzé arab nyelven. Ebből kiderül, hogy az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban, ahol több ezer ember is elfér.
A poszt szerint Athénból és Thesszalonikiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre. A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján feltételezhető, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia Hercegovinán és Horvátországon keresztül kívánhat eljutni Nyugat-Európába. Az indulás tervezett dátuma április 5.
A bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7–10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. A poszt szerint egy rövid időre meg fogják nyitni előttük a görög határt. A bejegyzés alatt található hozzászólások meglehetősen optimisták.
Mindeközben a Migrációkutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a törökországi sajtóban nincs érdemi visszhangja a kezdeményezéseknek, amit elsősorban az magyarázhat, hogy a kezdeményezők főképp arab és perzsa nyelvű célközönséget szólítottak meg. Az elmúlt hetekben azonban többezres tömeg gyűlt össze a szír határhoz közel eső, nagyobb szír közösségek lakta Şanlıurfában és Gaziantepben. Ennek oka az volt, hogy egy közösségi médiában terjedt híresztelés szerint 6 ezer szíriainak lesz lehetősége Európába jutni.
A kialakult feszült helyzetben a török rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia. Nem zárható ki, hogy a történések összefüggésben állhatnak a fentebb bemutatott törökországi Remény karavánja elnevezésű kezdeményezéssel, mutat rá a Migrációkutató,
Az arab sajtóvisszhang alapján a kezdeményezések mögött komoly szervezőmunka áll, és sokan dolgoznak a sikerükért. A nyugati és a törökországi sajtóvisszhang teljes hiánya, illetve a török hatóságok fellépése Şanlıurfában és Gaziantepben arra utalhat, hogy Törökországban talán van szándék a szerveződés megakadályozására az elemzők szerint, akik úgy látják: a nyugati visszhang hiánya teljesen érthető: bármilyen karaván megjelenése alapjaiban cáfolná a „migrációs válság véget ért” típusú, elmúlt heteket jellemző narratívát, és az EP-választás kampányában egyértelműen a lengyel, a magyar és az olasz kormány álláspontjának megerősödéséhez vezetne, miközben a többi nyugat-európai országban is javítaná a bevándorlást ellenző politikai erők pozícióját, és aláásná a jelenleg még többséginek számító álláspontot képviselők hitelességét.
A török félnél is könnyen azonosítható a politikai motiváció: az AKP és Erdoğan messzemenő érdeke, hogy legalább a március végi helyhatósági választásokig nyugvóponton tartsák a szír kérdést. Ennek belpolitikai okai is vannak (szavazatelőny megőrzése az ellenzékkel szemben, viszonylagos társadalmi béke fenntartása a török és szír közösségek között), illetve a török vezetés mindent elkövet azért, hogy az európai partnereik szemében megbízható félként tüntesse fel magát. Utóbbi célkitűzés nemzetközi kontextusban azt is jelenti, hogy Erdoğan szeretné, ha az arab államokkal szemben Törökország maradhatna Európa első számú, stabil partnere a tágabb térségben.
Mindeközben érdemes hangsúlyozni, hogy a szír kérdés komoly társadalmi feszültségeket okoz Törökországban, mutat rá a Migrációkutató: egy feltörekvő párt, az IYI már most azzal kampányol, hogy 2040-re 7 millió felett lesz a szírek száma az országban. Az AKP igyekszik azt hangsúlyozni, hogy 300 ezer szíriai menekült már visszatért a saját országába, ugyanakkor a demográfiai folyamat önmagában is drámaian alakul, mivel naponta (!) átlagosan 300 szíriai születik Törökországon belül. A török kormánypárt igyekszik a szírek egy részének állampolgárságot és munkavállalási engedélyt adni, amit – a gazdasági racionalitáson felül – a szavazatszerzés is motivál, hiszen a szír szavazatok sokat nyomhatnak a latban a billegő körzetekben.
Magyar Hírlap
A kezdeményezés körüli ellentmondásokra példa, hogy a több szír forrás szerint koordinátorként ténykedő Anas Badawi, aki korábban április közepi indulást valószínűsített, lefújta az akciót, mert a kezdeményezés átpolitizálódott, és alkalmas lenne Törökország destabilizálására. A www.syria.tv beszámolója szerint a Remény Önkéntes Csoportja (Fariq al-amal altatawwuʻi) nevű szervezet azonban cáfolja a karaván törlését. A távirati csatornán kommunikáló szervezet korábbi közlése szerint a konvoj akár már március 15-én útnak indulhatott volna.
Ugyanitt olvasható, hogy a regisztráltak között szírek mellett további arabok és afrikaiak is vannak. A kezdeményezés mögött több Facebook-oldal is felbukkant, melyeken azonban csak mérsékelt érdeklődés tapasztalható.
A görög kezdeményezésről nem számol be szélesebb körben az arab média, mivel a legtöbb forrás törökországi szír hátterű. A Reménysugár karaván saját hivatalos Facebook-oldalán március 25-én új bejegyzést tettek közzé arab nyelven. Ebből kiderül, hogy az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban, ahol több ezer ember is elfér.
A poszt szerint Athénból és Thesszalonikiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre. A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján feltételezhető, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia Hercegovinán és Horvátországon keresztül kívánhat eljutni Nyugat-Európába. Az indulás tervezett dátuma április 5.
A bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7–10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. A poszt szerint egy rövid időre meg fogják nyitni előttük a görög határt. A bejegyzés alatt található hozzászólások meglehetősen optimisták.
Mindeközben a Migrációkutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a törökországi sajtóban nincs érdemi visszhangja a kezdeményezéseknek, amit elsősorban az magyarázhat, hogy a kezdeményezők főképp arab és perzsa nyelvű célközönséget szólítottak meg. Az elmúlt hetekben azonban többezres tömeg gyűlt össze a szír határhoz közel eső, nagyobb szír közösségek lakta Şanlıurfában és Gaziantepben. Ennek oka az volt, hogy egy közösségi médiában terjedt híresztelés szerint 6 ezer szíriainak lesz lehetősége Európába jutni.
A kialakult feszült helyzetben a török rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia. Nem zárható ki, hogy a történések összefüggésben állhatnak a fentebb bemutatott törökországi Remény karavánja elnevezésű kezdeményezéssel, mutat rá a Migrációkutató,
Az arab sajtóvisszhang alapján a kezdeményezések mögött komoly szervezőmunka áll, és sokan dolgoznak a sikerükért. A nyugati és a törökországi sajtóvisszhang teljes hiánya, illetve a török hatóságok fellépése Şanlıurfában és Gaziantepben arra utalhat, hogy Törökországban talán van szándék a szerveződés megakadályozására az elemzők szerint, akik úgy látják: a nyugati visszhang hiánya teljesen érthető: bármilyen karaván megjelenése alapjaiban cáfolná a „migrációs válság véget ért” típusú, elmúlt heteket jellemző narratívát, és az EP-választás kampányában egyértelműen a lengyel, a magyar és az olasz kormány álláspontjának megerősödéséhez vezetne, miközben a többi nyugat-európai országban is javítaná a bevándorlást ellenző politikai erők pozícióját, és aláásná a jelenleg még többséginek számító álláspontot képviselők hitelességét.
A török félnél is könnyen azonosítható a politikai motiváció: az AKP és Erdoğan messzemenő érdeke, hogy legalább a március végi helyhatósági választásokig nyugvóponton tartsák a szír kérdést. Ennek belpolitikai okai is vannak (szavazatelőny megőrzése az ellenzékkel szemben, viszonylagos társadalmi béke fenntartása a török és szír közösségek között), illetve a török vezetés mindent elkövet azért, hogy az európai partnereik szemében megbízható félként tüntesse fel magát. Utóbbi célkitűzés nemzetközi kontextusban azt is jelenti, hogy Erdoğan szeretné, ha az arab államokkal szemben Törökország maradhatna Európa első számú, stabil partnere a tágabb térségben.
Mindeközben érdemes hangsúlyozni, hogy a szír kérdés komoly társadalmi feszültségeket okoz Törökországban, mutat rá a Migrációkutató: egy feltörekvő párt, az IYI már most azzal kampányol, hogy 2040-re 7 millió felett lesz a szírek száma az országban. Az AKP igyekszik azt hangsúlyozni, hogy 300 ezer szíriai menekült már visszatért a saját országába, ugyanakkor a demográfiai folyamat önmagában is drámaian alakul, mivel naponta (!) átlagosan 300 szíriai születik Törökországon belül. A török kormánypárt igyekszik a szírek egy részének állampolgárságot és munkavállalási engedélyt adni, amit – a gazdasági racionalitáson felül – a szavazatszerzés is motivál, hiszen a szír szavazatok sokat nyomhatnak a latban a billegő körzetekben.
Magyar Hírlap
Hasonló hírek