Az előző hétvégi párizsi zavargások miatt a korábbi összetűzések helyszínén, egyebek mellett a párizsi Champs-Élysées sugárúton, a bordeaux-i Pey-Berland téren, a toulouse-i Capitole téren, valamint Nizza és Marseille belvárosában a prefektúrák betiltották a megmozdulásokat. Más bejelentett útvonalakon, jelentős rendőri biztosítás mellett azonban békésen vonultak országszerte a tiltakozók.

Párizsban - ahol a Denfert-Rochereau térről a városon át északi irányba a Montmartre dombja felé indult a békés menet - délután 2 óráig a rendőrség elővigyázatosságból csaknem 5 ezer embert igazoltatott, 51 embert pedig előállítottak és 29-et megbüntettek 135 eurós helyszíni pénzbírságra, amiért a tiltott övezetben, a Champs-Elysées környékén próbáltak meg gyülekezni.
 
Nicole Belloubet igazságügyi miniszter jelezte: a hatóságok ezúttal "kíméletlenek lesznek a rendbontókkal".

Nizzában kisebb összecsapások is történtek, amikor a rendőrök kiürítették az óváros főterét, ahol a gyülekezési tilalom ellenére többen tiltakozni próbáltak. Hat embert előállítottak.
 
Más városokban (Montpellier, Strasbourg, Lyon, Lille, Toulouse) nyugalomban vonultak fel a tüntetők.

Az ötödik hónapja tartó kormány- és elitellenes megmozdulás múlt szombaton az elmúlt két hónap békés felvonulásai után ismét a decemberi és januári hétvégekre emlékeztetett. A Champs-Elysées sugárúton összecsapások törtek ki a felvonulók egy része és a közéjük keveredett feketeruhás anarchista csoportok, az úgynevezett black blocs és a rendőrök között. A sárgamellényesek barikádokat emeltek az utak közepén, amelyeket fel is gyújtottak, a csendőrök pedig azonnal könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget. Az antikapitalista és rendőrellenes szlogeneket skandáló anarchisták megtámadták a luxusmárkák boltjait, betörték a kirakatokat, felgyújtottak egy bankot és egy újságosbódét, a Champs-Elysée elegáns éttermeiben pedig a berendezéseket rongálták meg. Párizsban 124 üzletet rongáltak meg és 27-et fosztottak ki.

A nem megfelelő rendőri utasításokra hivatkozva Édouard Philippe miniszterelnök hétfőn menesztette Michel Delpuech párizsi rendőrfőnököt, és helyére az egyik legkeményebb kezű rendőri vezetőként ismert Didier Lallement-t nevezte ki, aki eddig a délnyugat-franciaországi Nouvelle Aquitaine prefektusa volt.
 
Az új párizsi rendőrfőnök előzetesen jelezte, hogy a kormány kérésének megfelelően minden intézkedést megtesz a rendőrség annak érdekében, hogy véget érjen az erőszak a fővárosban.
 
A kormány az Őrszem fedőnevű terrorelhárítási művelet keretében járőröző katonákat is mozgósította a kormányzati épületek és a műemlékek védelmére, valamint más "meghatározott pontokon" annak érdekében, hogy a rendőrök kizárólag az emberek mozgására és a közrend megőrzésére és helyreállítására tudjanak koncentrálni.

A sárgamellényesek egyes csoportjai a Facebookon arra kérték a tüntetőket, hogy "ne essenek a felesleges feszültségkeltés csapdájába", mások viszont továbbra is be nem jelentett megmozdulásokra szólítottak fel a lezárt helyszíneken. A hatóságok attól tartanak, hogy a felvonulások végén a radikálisabb tüntetők és az anarchista black blocs csoportok - amelyek közül egyesek a szomszédos Olaszországból és Németországból érkeznek - egymásra találnak és együtt randalíroznak.

Annak ellenére, hogy a sárgamellényesek lakossági támogatottsága jelentősen visszaesett, a mozgalom okozta belpolitikai válságnak egyelőre nem látszik a vége.

Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt négy hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon, közülük 6 ezren a fővárosban. A francia biztosítók szövetsége legalább 170 millió euróra becsüli az elmúlt négy hónapban a szombati tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat.

A kormány a követelésekre válaszul először egy 10 milliárd eurós szociális csomagot jelentett be, majd január 15-én elindította a nagy nemzeti vitát a tüntetéseken kifejeződött társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére és a párbeszéd megtalálására. A március 15-én véget ért vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat. A több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek - 12-ön maga Emmanuel Macron is részt vett, és 6-7 órán át beszélt a résztvevőkkel a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A vitában felmerülő témákról - a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - a kormány áprilisban kíván javaslatokat megfogalmazni.

MTI