A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást. 
    
Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban. 
    
Szakemberek szerint ez lényegében azt jelenti, hogy eddig döntenie kellene, hajlandó-e részt venni a május végi európai parlamenti választásokon. Ha igen, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság. 
    
Ezzel a kéthetes, feltétel nélküli halasztással valamelyest enyhült a nyomás, a britek némi levegőhöz jutottak - mutatott rá egy uniós diplomata. 
    
Jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő. 
    
A bennmaradó tagállamok leszögezték, nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt. 
    
Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit esetére is. 
    
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, s ezt később Theresa May is elfogadta. Erre szükség is volt, ugyanis a Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagállamok - beleértve az Egyesült Királyságot - egybehangzó döntéssel állapodhatnak meg hosszabbításról. 
    
"Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása" - mondta. 
    
Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon. 
    
Továbbá elmondta, sokkal jobb volt az ülés hangulata, mint várta, konstruktív tárgyalást folytattak a jó szándék és az elkötelezettség szellemében. 
    
Arra az újságírói kérdésre, hogy az általa februárban említett pokolbéli külön helyet ki kellene-e terjeszteni azon brit parlamenti képviselők számára is, akik nem szavazzák meg jövő héten a kiválási szerződést, Tusk tréfásan azt válaszolta, hogy "Ferenc pápa szerint a pokol még üres, tehát sok ott a hely". 
    
Jean-Claude Juncker kijelentette, az EU mindent megtett, amit csak lehetett, hogy segítse a londoni ratifikációt, mást már nem tud felajánlani. "Reméljük, hogy az egyezményt jóváhagyják, de akármi is történik, készen állunk minden eshetőségre, a legrosszabbra is" - emelte ki. 
    
Leszögezte: meghozták a szükséghelyzeti intézkedéseket a kemény Brexit esetére, így ez sem okozhat fennakadásokat. 
    
Sajtótájékoztatóján May üdvözölte a döntést,  közölve, reggel visszatér Londonba, és azonnal nekilát a munkának, hogy meggyőzze a képviselőket a ratifikálásról. 
    
Mint mondta, eljött az idő, hogy megvalósuljon a brit választók akarata, és a londoni parlament alsóházának jóváhagyásával megtörténjen a kiválás az EU-ból. 
    
Hangsúlyozta: helytelen lenne az április 12-ét meghaladó hosszabbítás, mivel ez esetben az országnak annak ellenére részt kellene vennie az EP-választáson, hogy három éve a távozásról döntött. 
    
Az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból - szögezte le a brit miniszterelnök, aki eredetileg június 30-ig terjedő halasztást kezdeményezett szerdán. 
    
Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy a huszonhetek vezetői minden támogatást megadnak Theresa Maynek törekvései eléréséhez. 
    
Emmanuel Macron francia államfő azon véleményének adott hangot, hogy a szigetország valóságos politikai és demokratikus válságban van, ugyanakkor nem tehető meg, hogy ebben a "megrekedt helyzetben maradjunk". 
   
Hozzátette, minden erejével azon volt, hogy elkerüljön egy jövő hétre tervezett, rossz hangulatban zajló válságkezelő csúcstalálkozót, most a brit parlamenten a sor álláspontjának tisztázására. 
    
Mark Rutte holland miniszterelnök pedig Juncker szavait visszhangozva kiemelte, hogy a bennmaradó tagállamok "ennél többet már nem tehetnek". 

MTI