Külföld
Ítéletet hirdetnek Radovan Karadzic fellebbviteli ügyében
2019-03-1916:50
Ítéletet hirdetnek szerdán Radovan Karadzic fellebbviteli ügyében, és ezzel majdnem negyed évszázaddal a mintegy százezer halálos áldozatot követelő boszniai háború lezárása után véglegesen is kimondják: felelőssé tehető-e a volt boszniai szerb elnök az akkor történt vérontásért.
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) 2016 márciusában negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzicot, akit az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek talált, és kimondta, hogy Karadzic a srebrenicai mészárlásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
A magát ártatlannak valló 74 éves elítélt fellebbezett a döntés ellen. Az eljárás során a volt pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai népirtás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.
Ügyvédei Karadzic ítéletének enyhítését követelték, míg az ügyészség szerint abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól két évvel ezelőtt felmentették, és életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusától (MICT), attól a testülettől, amely megbízatásának lejárta után átvette az NT fennmaradó ügyeit. Katrina Gustafson, a vádhatóság képviselője szerint Karadzic "visszaélt roppant hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, és az igazság megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja".
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, de ő éveken át bujkált, csak 2008-ban fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött ellene eljárás.
Az elsőfokú ítéletre nyolc évet kellett várni, de a sokkal rövidebb ideig tartó fellebbviteli eljárás sem volt zökkenőmentes. Tavaly szeptemberben lemondott, és mást jelölt ki maga helyett Theodor Meron, a Radovan Karadzic fellebbezési ügyében eljáró hágai bírói testület vezetője, miután a volt boszniai szerb elnök képviselői a felmentését kezdeményezték elfogultságra hivatkozva.
Az ügy előzménye az volt, hogy a népirtás és háborús bűnök elkövetése miatt elítélt boszniai szerb katonai parancsnok, Ratko Mladic fellebbezését tárgyaló öt bíró közül hármat felmentettek lehetséges elfogultság miatt, köztük Meront. A védelem beadványa nyomán született döntés értelmében a három tapasztalt bíró esetében fennállhat a pártatlanság hiányának veszélye amiatt, hogy korábban más boszniai szerb háborús vezetők ügyeit is tárgyalták. Ezt követően Karadzic védőügyvédjei is Theodor Meron felmentését kezdeményezték, ő azonban a döntésnek elébe menve inkább lemondott. Ugyanakkor élesen bírálta a testület rá is vonatkozó korábbi ítéletét a Mladic-ügyben, és hangsúlyozta, hogy mindkét eljárásban pártatlanul járt volna el.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, és remélik, hogy súlyosbítják a büntetését, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá, és az ítélet enyhítésére számítanak.
MTI
A magát ártatlannak valló 74 éves elítélt fellebbezett a döntés ellen. Az eljárás során a volt pszichiáter Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai népirtás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.
Ügyvédei Karadzic ítéletének enyhítését követelték, míg az ügyészség szerint abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól két évvel ezelőtt felmentették, és életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusától (MICT), attól a testülettől, amely megbízatásának lejárta után átvette az NT fennmaradó ügyeit. Katrina Gustafson, a vádhatóság képviselője szerint Karadzic "visszaélt roppant hatalmával, hogy kiontsa a vérét számtalan embernek, és az igazság megköveteli, hogy ezért a lehető legsúlyosabb büntetést kapja".
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, de ő éveken át bujkált, csak 2008-ban fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött ellene eljárás.
Az elsőfokú ítéletre nyolc évet kellett várni, de a sokkal rövidebb ideig tartó fellebbviteli eljárás sem volt zökkenőmentes. Tavaly szeptemberben lemondott, és mást jelölt ki maga helyett Theodor Meron, a Radovan Karadzic fellebbezési ügyében eljáró hágai bírói testület vezetője, miután a volt boszniai szerb elnök képviselői a felmentését kezdeményezték elfogultságra hivatkozva.
Az ügy előzménye az volt, hogy a népirtás és háborús bűnök elkövetése miatt elítélt boszniai szerb katonai parancsnok, Ratko Mladic fellebbezését tárgyaló öt bíró közül hármat felmentettek lehetséges elfogultság miatt, köztük Meront. A védelem beadványa nyomán született döntés értelmében a három tapasztalt bíró esetében fennállhat a pártatlanság hiányának veszélye amiatt, hogy korábban más boszniai szerb háborús vezetők ügyeit is tárgyalták. Ezt követően Karadzic védőügyvédjei is Theodor Meron felmentését kezdeményezték, ő azonban a döntésnek elébe menve inkább lemondott. Ugyanakkor élesen bírálta a testület rá is vonatkozó korábbi ítéletét a Mladic-ügyben, és hangsúlyozta, hogy mindkét eljárásban pártatlanul járt volna el.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, és remélik, hogy súlyosbítják a büntetését, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá, és az ítélet enyhítésére számítanak.
MTI
Hasonló hírek