Külföld
Befejeződött a sárgamellényesek követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat
2019-03-1913:46
Több mint nyolc órán át tartó maratoni vitaesttel ért véget keddre virradóra a francia kormány- és elitellenes sárgamellényes tüntetők követeléseiről az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett nagy nemzeti vita.
A záróeseményen a francia elnöki hivatal dísztermében 64 entellektüellel vitázott a francia társadalom és demokrácia jövőjéről a köztársasági elnök, a beszélgetést élőben közvetítette a France Culture közrádió.
A nagy nemzeti vitát január 15-én indította el a kormány a tüntetéseken kifejeződött társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére és a párbeszéd megtalálására. A vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat.
A több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek - 11-en maga Emmanuel Macron is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A leghosszabb végül a nyolc és félórás záróest volt, a közvetítés hajnali fél 3 órakor ért véget.
A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson. A felmérések szerint a december végi mélypontja óta 8-10 százalékot emelkedett a tetszési mutatója, és ismét meghaladja a harminc százalékot.
A nagy nemzeti vita hivatalosan pénteken zárult az interneten, de Emmanuel Macron azt egy rendkívüli eseménnyel kívánta kiegészíteni, ezért meghívta hivatalába a legnevesebb francia értelmiségieket (filozófusokat, szociológusokat, közgazdászokat, történészeket, klímaszakértőket), és élő adásban válaszolt a kérdéseikre. A meghívást 64-en fogadták el, néhány baloldali gondolkodó nemet mondott a közvélemény és az elemzők által egyre inkább jobboldalinak tartott elnökkel való párbeszédre.
Az első megszólaló Pascal Bruckner író a tüntetéseket kísérő erőszak és zavargások után a közrend helyreállítását kérte az államfőtől. Emmanuel Macron úgy ítélte meg, hogy múlt szombaton a párizsi Champs-Elysées-n "nem tüntetők, hanem rendbontók zendültek". Boris Cyrulnik pszichológussal és Daniel Cohen közgazdásszal a társadalmi egyenlőtlenségek okairól folyt a vita. Az iszlámmal foglalkozó szakértők aggodalmaira válaszul a köztársasági elnök kizárta, hogy kezdeményezi az állam és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény reformját. A kérdés azért merült fel, mert tavaly novemberben kormányzati körökben az iszlám vallás finanszírozásának fokozottabb ellenőrzése érdekében felmerült a törvénymódosítás lehetősége.
Az este folyamán több vendég is a sárgamellényesek céltalannak ítélt megmozdulásait a jó hangulatú több tízezres klímamenetekkel állította párhuzamba. Ennek kapcsán Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a sárgamellényesek "annak a megjelenése a valóságban, ami a közösségi oldalakon folyik", azaz "a névtelenség mögé bújva a gátlástalan megfogalmazás és a nagyon nagy erőszak" kifejeződése.
A nagy nemzeti vitát az ellenzék a médiahatóságnál elsősorban azért bírálta, mert meglátásuk szerint folyamatos és túlzó jelenlétet biztosított az államfőnek a médiában. Elemzők szerint a kéthónapos sorozat a viták terjedelmessége és részletessége miatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fékezze a sárgamellényesek mobilizációját a hétvégi tüntetéseken. Emmanuel Macron egyébként az erőszak visszatérést a múlt szombati megmozduláson egyértelműen a vita lezárásával hozta összefüggésbe.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt négy hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. A francia biztosítók szövetsége legalább 170 millió euróra becsüli az elmúlt négy hónapban a szombati tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat.
MTI
A nagy nemzeti vitát január 15-én indította el a kormány a tüntetéseken kifejeződött társadalmi elégedetlenség mederbe terelésére és a párbeszéd megtalálására. A vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat.
A több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek - 11-en maga Emmanuel Macron is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A leghosszabb végül a nyolc és félórás záróest volt, a közvetítés hajnali fél 3 órakor ért véget.
A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárgamellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson. A felmérések szerint a december végi mélypontja óta 8-10 százalékot emelkedett a tetszési mutatója, és ismét meghaladja a harminc százalékot.
A nagy nemzeti vita hivatalosan pénteken zárult az interneten, de Emmanuel Macron azt egy rendkívüli eseménnyel kívánta kiegészíteni, ezért meghívta hivatalába a legnevesebb francia értelmiségieket (filozófusokat, szociológusokat, közgazdászokat, történészeket, klímaszakértőket), és élő adásban válaszolt a kérdéseikre. A meghívást 64-en fogadták el, néhány baloldali gondolkodó nemet mondott a közvélemény és az elemzők által egyre inkább jobboldalinak tartott elnökkel való párbeszédre.
Az első megszólaló Pascal Bruckner író a tüntetéseket kísérő erőszak és zavargások után a közrend helyreállítását kérte az államfőtől. Emmanuel Macron úgy ítélte meg, hogy múlt szombaton a párizsi Champs-Elysées-n "nem tüntetők, hanem rendbontók zendültek". Boris Cyrulnik pszichológussal és Daniel Cohen közgazdásszal a társadalmi egyenlőtlenségek okairól folyt a vita. Az iszlámmal foglalkozó szakértők aggodalmaira válaszul a köztársasági elnök kizárta, hogy kezdeményezi az állam és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény reformját. A kérdés azért merült fel, mert tavaly novemberben kormányzati körökben az iszlám vallás finanszírozásának fokozottabb ellenőrzése érdekében felmerült a törvénymódosítás lehetősége.
Az este folyamán több vendég is a sárgamellényesek céltalannak ítélt megmozdulásait a jó hangulatú több tízezres klímamenetekkel állította párhuzamba. Ennek kapcsán Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a sárgamellényesek "annak a megjelenése a valóságban, ami a közösségi oldalakon folyik", azaz "a névtelenség mögé bújva a gátlástalan megfogalmazás és a nagyon nagy erőszak" kifejeződése.
A nagy nemzeti vitát az ellenzék a médiahatóságnál elsősorban azért bírálta, mert meglátásuk szerint folyamatos és túlzó jelenlétet biztosított az államfőnek a médiában. Elemzők szerint a kéthónapos sorozat a viták terjedelmessége és részletessége miatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy fékezze a sárgamellényesek mobilizációját a hétvégi tüntetéseken. Emmanuel Macron egyébként az erőszak visszatérést a múlt szombati megmozduláson egyértelműen a vita lezárásával hozta összefüggésbe.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt négy hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. A francia biztosítók szövetsége legalább 170 millió euróra becsüli az elmúlt négy hónapban a szombati tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat.
MTI
Hasonló hírek