Külföld
Amerikai legfelsőbb bíróság: A kormánynak joga van a kitoloncolásra váró migránsok fogva tartására
2019-03-1918:30
A kormánynak joga van a kitoloncolásra váró illegális migránsok korlátlan ideig tartó fogva tartására - döntött kedden az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság.
A döntés azokra a migránsokra vonatkozik, akiket bűncselekményért elítéltek és börtönbüntetésük letöltése után kitoloncolásra várnak.
Az 5:4 arányban meghozott alkotmánybírósági határozat értelmében a szövetségi hatóságok a büntetésüket letöltött migránsokat meghatározatlan időre őrizetbe vehetik, és nem csupán közvetlenül a büntetés letöltése után. A döntés nem ad lehetőséget az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre, ám ugyanakkor nyitva hagyja az eshetőséget arra, hogy az érintett bevándorló - egy 1996-os bevándorlási törvényre hivatkozva - pert indíthasson abban az esetben, ha letartóztatására a börtönbüntetés letöltése után hosszú idővel kerül sor.
A döntés indoklásakor Samuel Alito, a legfelsőbb bíróság egyik konzervatív bírája leszögezte: nem a bíróság feladata annak meghatározása, hogy a migránsokat börtönbüntetésük letöltése után mennyi idővel és mennyi időre lehet, vagy nem lehet letartóztatni. Az egyet nem értésüket kifejező liberális bírók egyike, Stephen Breyer azt kérdőjelezte meg, vajon a kongresszusnak a törvény megalkotásakor valóban az volt-e a szándéka, hogy lehetővé tegye emberek letartóztatását és meghatározatlan ideig történő fogva tartását évekkel azt követően is, hogy szabadon bocsátották őket a börtönből.
A legfelsőbb bíróság egy alsóbb szintű fellebbviteli bíróságnak két, bűncselekményeket elkövető migránsra nézve kedvező döntését változtatta meg.
Elemzők a bíróság határozatát egyértelműen Donald Trump győzelmeként értékelik.
MTI
Az 5:4 arányban meghozott alkotmánybírósági határozat értelmében a szövetségi hatóságok a büntetésüket letöltött migránsokat meghatározatlan időre őrizetbe vehetik, és nem csupán közvetlenül a büntetés letöltése után. A döntés nem ad lehetőséget az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre, ám ugyanakkor nyitva hagyja az eshetőséget arra, hogy az érintett bevándorló - egy 1996-os bevándorlási törvényre hivatkozva - pert indíthasson abban az esetben, ha letartóztatására a börtönbüntetés letöltése után hosszú idővel kerül sor.
A döntés indoklásakor Samuel Alito, a legfelsőbb bíróság egyik konzervatív bírája leszögezte: nem a bíróság feladata annak meghatározása, hogy a migránsokat börtönbüntetésük letöltése után mennyi idővel és mennyi időre lehet, vagy nem lehet letartóztatni. Az egyet nem értésüket kifejező liberális bírók egyike, Stephen Breyer azt kérdőjelezte meg, vajon a kongresszusnak a törvény megalkotásakor valóban az volt-e a szándéka, hogy lehetővé tegye emberek letartóztatását és meghatározatlan ideig történő fogva tartását évekkel azt követően is, hogy szabadon bocsátották őket a börtönből.
A legfelsőbb bíróság egy alsóbb szintű fellebbviteli bíróságnak két, bűncselekményeket elkövető migránsra nézve kedvező döntését változtatta meg.
Elemzők a bíróság határozatát egyértelműen Donald Trump győzelmeként értékelik.
MTI
Hasonló hírek