A francia nyelvű L’Express című lap főoldalán jelent meg a héten a hír: Antwerpenben több bevándorló van már, mint belga. A lap szerint a legnépesebb belgiumi város népességének 53,2 százaléka bevándorló háttérrel rendelkezik.
A legfrissebb demográfiai
jelentések, illetve Jan Hertogen szociológus adatai szerint a „kisebbségiek” legnagyobb részben Észak-Afrikából (főleg Marokkóból) és Nyugat-Ázsiából (főleg Törökországból) érkeztek és érkeznek.
A város konzervatív lakossága elvesztette a reményt arra nézve, hogy valaha is konzervatív városvezetésük legyen, a lakosság összetételének efféle megváltozása ugyanis politikai következményekkel is jár. A tavaly októberi választásokon a marokkói és török hátterű bevándorlók 90 százalékban baloldali pártokra voksoltak, 31 százalék közülök pedig a szélsőbaloldali PVDA-ra (belga Munkáspárt).
A konzervatív párt, az N-VA nagyon kevés szavazatot kapott a bevándorló hátterű szavazóktól, írta az L’Express, majd hozzáteszik: az eredmények nem okoznak túl nagy meglepetést, mert szerintük a 2012-es választásokon még szavazó „idős belgák” a 2018-as választásra kicserélődtek a „migráns hátterű” lakosokra.
Ezzel a demográfiai változással Antwerpen olyan városokhoz csatlakozik, mint például London, ahol a bevándorló csoportok szintén többségben vannak a hazaiakkal szemben. Az Egyesült Királyság második legnagyobb városa, Birmingham is nemsokára hasonló sorsra juthat: a városban élők majdnem negyede külföldön született és az angol gyerekek kevesebb, mint harmadrészt tesznek ki az iskolások közül.
Demokrata