Külföld
Az ET emberi jogi biztosa bírálja Párizst a tüntetők elleni fellépés miatt
2019-02-2613:28
Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic bírálta egy kedden közzétett memorandumban a francia hatóságokat amiatt, ahogyan a sárgamellényes tüntetőkkel bántak, és felszólította őket, hogy mutassanak több tiszteletet az emberi jogok iránt.
Az ET emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic januári párizsi látogatásának tapasztalatait összegezte a kedden nyilvánosságra hozott memorandumban. Az írásban Mijatovic arra kérte a kormányt, hogy tartózkodjon a gyülekezési jog túlzott korlátozásától, ugyanis a parlament éppen egy ilyen jellegű törvényjavaslatot vitat meg. A meglehetősen vitatott törvénytervezet célja, hogy a hatóságok felléphessenek azok ellen, akik rendőrök elleni erőszakos cselekményekre használják fel a tüntetéseket. Mijatovic hozzátette: a képviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a törvényjavaslat tiszteletben tartsa a gyülekezés szabadságát.
Mijatovic azt is kérte, hogy a francia hatóságok hagyjanak fel a gumilövedék használatával a közrend fenntartását célzó műveleteikben, valamint mihamarabb vizsgálják felül az effajta fegyverek alkalmazásáról szóló szakpolitikájukat.
A belügyminisztérium adatai szerint több mint háromezer ember - köztük tüntetők és rendőrök - sérült meg a sárgamellényes tüntetések novemberi kezdete óta. A rendőröket bírálat érte a gumilövedékek bevetése miatt, ugyanis több tüntető arról számolt be, hogy ezek súlyos sebesüléseket okoztak nekik. Volt, aki elveszítette fél szemét, mások csonttörést szenvedtek. A francia biztonsági erők több mint 12 ezer gumilövedéket lőttek ki a tüntetések alatt.
A memorandumban Mijatovic elismerte a rendőri műveletek összetettségét, ugyanakkor arra buzdította az embereket, jelentsék a túlkapásokat. A biztos kifejezte aggodalmát amiatt, hogy olyan tüntetőket is őrizetbe vettek, akikről nem jelentették bűncselekmény elkövetését.
A francia hatóságok írásban válaszoltak az ET emberi jogi biztosának felvetéseire. A legutóbbi biztonsági intézkedések célja, hogy szavatolják a tüntetők biztonságát - jelentették ki. A válasz részletezi azt is, hogy a rendőrség működési körülményei meglehetősen nehezek, mivel egyes tüntetők erőszakos cselekményeket követnek el rendőrök, újságírók, illetve mások ellen. A törvények szigorúan szabályozzák a rendőrök által alkalmazható erőszakot; tömegoszlatásra a biztonsági erőknek jogukban áll gumilövedéket alkalmazni - szögezték le.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. E céljaik elérése érdekében úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és összetűzésbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. Bruno Le Maire gazdasági miniszter 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat.
MTI
Mijatovic azt is kérte, hogy a francia hatóságok hagyjanak fel a gumilövedék használatával a közrend fenntartását célzó műveleteikben, valamint mihamarabb vizsgálják felül az effajta fegyverek alkalmazásáról szóló szakpolitikájukat.
A belügyminisztérium adatai szerint több mint háromezer ember - köztük tüntetők és rendőrök - sérült meg a sárgamellényes tüntetések novemberi kezdete óta. A rendőröket bírálat érte a gumilövedékek bevetése miatt, ugyanis több tüntető arról számolt be, hogy ezek súlyos sebesüléseket okoztak nekik. Volt, aki elveszítette fél szemét, mások csonttörést szenvedtek. A francia biztonsági erők több mint 12 ezer gumilövedéket lőttek ki a tüntetések alatt.
A memorandumban Mijatovic elismerte a rendőri műveletek összetettségét, ugyanakkor arra buzdította az embereket, jelentsék a túlkapásokat. A biztos kifejezte aggodalmát amiatt, hogy olyan tüntetőket is őrizetbe vettek, akikről nem jelentették bűncselekmény elkövetését.
A francia hatóságok írásban válaszoltak az ET emberi jogi biztosának felvetéseire. A legutóbbi biztonsági intézkedések célja, hogy szavatolják a tüntetők biztonságát - jelentették ki. A válasz részletezi azt is, hogy a rendőrség működési körülményei meglehetősen nehezek, mivel egyes tüntetők erőszakos cselekményeket követnek el rendőrök, újságírók, illetve mások ellen. A törvények szigorúan szabályozzák a rendőrök által alkalmazható erőszakot; tömegoszlatásra a biztonsági erőknek jogukban áll gumilövedéket alkalmazni - szögezték le.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. E céljaik elérése érdekében úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és összetűzésbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon. Bruno Le Maire gazdasági miniszter 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon - üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával - okozott anyagi károkat.
MTI
Hasonló hírek