Záróbeszédében az elnök méltatta a csúcsértekezleten elért eredményeket, ám említést tett bizonyos nézetkülönbségekről is, amelyekre nem tért ki részletesen. "Várható volt, hogy néhány kérdésben eltérőek az álláspontok" - mondta.
    
A konferencia záróközleménye "új korszakot" ígér az arab-uniós együttműködésben. 
    
A csúcsértekezleten szóba került a jemeni válság, amellyel kapcsolatban a résztvevők hangsúlyozták a hodeidai tűzszünet betartásának a fontosságát, és - a nagyrészt a Vörös-tenger partján fekvő városon keresztül érkező - nemzetközi segélyszállítmányok beengedését az országba. A zárónyilatkozat leszögezte: a nemzetközileg elismert jemeni kormányerőknek és a lázadó húsziknak be kell tartaniuk a 2018 végén a svédországi Rimbóban megkötött egyezményeket.
    
A közel-keleti békefolyamat kapcsán a közleményben az szerepel, hogy az EU és az Arab Liga támogatja a palesztin-izraeli kérdés kétállami megoldását, illetve a teljes térség megtisztítását a tömegpusztító fegyverektől.
    
A szíriai válság kapcsán szorgalmazták a politikai megoldást, összhangban a már korábban elfogadott nemzetközi határozatokkal.
    
A közlemény ugyancsak kitért a líbiai helyzet rendezésére, amelyet a résztvevők az ENSZ közvetítésével két éve kötött békemegállapodás keretei között képzelnek el.
    
A felek megegyeztek továbbá arról is, hogy fokozzák az együttműködést az illegális bevándorlás kezelésében és a terrorizmus elleni harcban, és közösen lépnek fel a rasszizmus ellen.
    
Az Európai Unió és az Arab Liga első csúcstalálkozójának a témája a biztonság, a migráció és a gazdasági fejlődés volt. A kétnapos tanácskozáson huszonnégy uniós állam-, illetve kormányfő vett részt, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, továbbá Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

MTI