Külföld
Migráció: Az olasz médiahatóság cenzúrázni fogja a tévéadókat?
2019-02-2312:22
Nemzetközi lapokat szemlézett a Tűzfalcsoport.
Az Il Giornale olasz konzervatív lap 2019. február 21-én „Migránsok, bírsággal fenyegetett televíziók: a »gyűlöletklíma« elleni szabályozás” címmel közölt érdekes cikket. Ebben az áll, hogy az olasz médiahatóság, az AGCOM 2019. júniusától hatályba lépő új szabályozása alapján – a migránsokról szóló híradásaikban – a műsorszolgáltatók 10 ezer eurótól 250 ezer euróig terjedő bírságot kockáztatnak, amennyiben saját programjaikban és híreikben gyűlöletbűncselekményt valósítanak meg a hatóság megítélése szerint. A Giornale cikke világossá teszi, hogy ezzel a lépéssel valójában cenzúrát akarnak bevezetni az olasz médiában.
Az Il Giornale február 19-én a magyar kormány új kampányáról számol be, amelynek fókuszában Soros György és Jean-Claude Juncker személye áll. Az írás emlékeztet arra, hogy ez nem újdonság, s utal az „Állítsuk meg Brüsszelt” és a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” szlogenekkel kampányoló korábbi tájékoztató akciókra. A cikk szerzője szerint az elmúlt hónapokban jelentősen fokozódott az Orbán Viktor kormányfő és az uniós vezetés közötti – a migránsokkal kapcsolatos szabályozások miatti – összeütközés, éppen az európai parlamenti választások előtt. A magyar kormánymédia célkeresztjében ott van Judith Sargentini holland EP-képviselőnő, a magyarokról szóló jelentés előadója is – a jelentés a magyarok elleni lehetséges szankciók alapjául szolgál –, valamint Juncker helyettese, Frans Timmermans is. Kovács Zoltánt, a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét is idézik, aki szerint: „Brüsszel még mindig támogatni kívánja az illegális bevándorlást, a magyaroknak ezt tudniuk kell, ezért indult a legfrissebb információs kampány.”
A Breitbart amerikai konzervatív hír- és véleményportál 2019. február 15-én kelt cikkének címe: „Magyarország: »Nem lehetséges az illegális migráció elleni küzdelem fizikai határzár nélkül«”. A portál Kovács Zoltánt, a kormány nemzetközi szóvivőjét idézi, aki szerint „az illegális migráció elleni küzdelem alapvetően nem lehetséges fizikai infrastruktúra nélkül”, és hogy e tekintetben a mulasztás a „gyengeség jele”. Kovács Zoltán korábbi nyilatkozata szerint 2015-ben, amikor Angela Merkel német kancellár egyoldalúan meghívta a migránsokat Európába, Magyarország túlterhelt lett ennek következtében. A cikk számokkal is illusztrálja a magyar lépések hatékonyságát: az illegális határátlépések száma Magyarország külső (schengeni) határain 2015-ben még 391 384 volt (miközben 2014-ben még csak 44 709), majd 2016-ban összesen 18 236, 2017-ben 1418, és 2018-ban (december 20-áig) 441 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a magyar hatóságok.
A Les Échos francia gazdasági újság február 21-én arról számolt be, hogy Magyarország háromszáz venezuelai menekültet fogadott be. A lap szerint ez a nagylelkűség – amely ellentétben áll a kormány által a bevándorlás kérdésében mutatott keménységgel – azzal magyarázható, hogy ezek a menekültek magyar származásúak (néhány ezer olyan magyarnak az utódai, akik még az 1956-os forradalom után Venezuelába emigráltak). A cikkíró utal az amiatti ellenzéki bírálatokra, hogy a kormány 2017-ig gazdag külföldi befektetőknek is lehetővé tette magyarországi tartózkodási engedély megszerzését.
A Le Figaro jobboldali francia lap február 21-én írt a Fidesz és személyesen Orbán Viktor kormányfő körüli néppárti feszültségekről. A Néppártban markánsan jelen van az a vélemény, hogy a magyar kormány egyes lépései „elfogadhatatlanok”, ugyanakkor a lap emlékeztet: Orbán Viktor Fidesze nélkül a Néppárt jelenlegi 217 EP-képviselője közül 12-t veszítene el, s a Brexit figyelembevételével megválasztandó új, 705 fős Európai Parlamentben is szükség lesz a szavazatok több mint felére a Bizottság jövőbeli elnökének megválasztásához.
Tűzfalcsoport
Az Il Giornale február 19-én a magyar kormány új kampányáról számol be, amelynek fókuszában Soros György és Jean-Claude Juncker személye áll. Az írás emlékeztet arra, hogy ez nem újdonság, s utal az „Állítsuk meg Brüsszelt” és a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” szlogenekkel kampányoló korábbi tájékoztató akciókra. A cikk szerzője szerint az elmúlt hónapokban jelentősen fokozódott az Orbán Viktor kormányfő és az uniós vezetés közötti – a migránsokkal kapcsolatos szabályozások miatti – összeütközés, éppen az európai parlamenti választások előtt. A magyar kormánymédia célkeresztjében ott van Judith Sargentini holland EP-képviselőnő, a magyarokról szóló jelentés előadója is – a jelentés a magyarok elleni lehetséges szankciók alapjául szolgál –, valamint Juncker helyettese, Frans Timmermans is. Kovács Zoltánt, a magyar kormány nemzetközi szóvivőjét is idézik, aki szerint: „Brüsszel még mindig támogatni kívánja az illegális bevándorlást, a magyaroknak ezt tudniuk kell, ezért indult a legfrissebb információs kampány.”
A Breitbart amerikai konzervatív hír- és véleményportál 2019. február 15-én kelt cikkének címe: „Magyarország: »Nem lehetséges az illegális migráció elleni küzdelem fizikai határzár nélkül«”. A portál Kovács Zoltánt, a kormány nemzetközi szóvivőjét idézi, aki szerint „az illegális migráció elleni küzdelem alapvetően nem lehetséges fizikai infrastruktúra nélkül”, és hogy e tekintetben a mulasztás a „gyengeség jele”. Kovács Zoltán korábbi nyilatkozata szerint 2015-ben, amikor Angela Merkel német kancellár egyoldalúan meghívta a migránsokat Európába, Magyarország túlterhelt lett ennek következtében. A cikk számokkal is illusztrálja a magyar lépések hatékonyságát: az illegális határátlépések száma Magyarország külső (schengeni) határain 2015-ben még 391 384 volt (miközben 2014-ben még csak 44 709), majd 2016-ban összesen 18 236, 2017-ben 1418, és 2018-ban (december 20-áig) 441 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a magyar hatóságok.
A Les Échos francia gazdasági újság február 21-én arról számolt be, hogy Magyarország háromszáz venezuelai menekültet fogadott be. A lap szerint ez a nagylelkűség – amely ellentétben áll a kormány által a bevándorlás kérdésében mutatott keménységgel – azzal magyarázható, hogy ezek a menekültek magyar származásúak (néhány ezer olyan magyarnak az utódai, akik még az 1956-os forradalom után Venezuelába emigráltak). A cikkíró utal az amiatti ellenzéki bírálatokra, hogy a kormány 2017-ig gazdag külföldi befektetőknek is lehetővé tette magyarországi tartózkodási engedély megszerzését.
A Le Figaro jobboldali francia lap február 21-én írt a Fidesz és személyesen Orbán Viktor kormányfő körüli néppárti feszültségekről. A Néppártban markánsan jelen van az a vélemény, hogy a magyar kormány egyes lépései „elfogadhatatlanok”, ugyanakkor a lap emlékeztet: Orbán Viktor Fidesze nélkül a Néppárt jelenlegi 217 EP-képviselője közül 12-t veszítene el, s a Brexit figyelembevételével megválasztandó új, 705 fős Európai Parlamentben is szükség lesz a szavazatok több mint felére a Bizottság jövőbeli elnökének megválasztásához.
Tűzfalcsoport
Hasonló hírek