A megállapodás biztosítja, hogy az említett - Európai Unión kívüli - országok Nagy-Britanniában élő állampolgárai, illetve az Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában élő britek jogai akkor is érvényben maradnak, ha a London és Brüsszel közti tárgyalásokon nem tudnak megállapodni az Egyesült Királyság uniós kilépésének részleteiről, és a brit tagság megállapodás nélkül szűnik meg.
Az egyezségről szóló hírt a norvég és az izlandi kormány hivatalos közleményben is megerősítette.
Nagy-Britannia és Norvégia 2018-ban már kötött egy hasonló egyezséget, a mostani azonban már számol a megállapodás nélküli Brexit forgatókönyvével is.
Tor Mikkel Wara norvég igazságügyi miniszter közleményben reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia rendezett körülmények között válik ki az EU-ból, hozzátette azonban, Oslónak fel kell készülnie arra is, ha ez megállapodás nélkül történik meg.
A világ ötödik legerősebb gazdaságával rendelkező Nagy-Britannia EU-tagsága előreláthatóan március 29-én szűnik meg, Theresa May brit miniszterelnök azonban további engedményeket szeretne kicsikarni Brüsszelből, hogy saját pártjának soraiban támogatókat szerezzen a kilépési megállapodásához . A kilépés feltételrendszeréről novemberben elért megállapodást a londoni parlament alsóháza januárban - nem kis részben az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás miatt - a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.
MTI