Gálik Zoltán összefoglalta az elmúlt 2,5 év eseményeit hogyan jutottunk el a Brexit megszületésétől, odáig, hogy a londoni alsóház
elutasította a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.
2016. június 26-án a britek nem túl nagy többséggel (kb.52%) úgy döntöttek, kilépnek az unióból. Ezután kellett volna elkezdődniük azoknak a tárgyalásoknak, amik a jövőbeli kapcsolatokat meghatározzák, erre ugyanis két évük van, a beadástól kezdve. A britek azonban a beadást is halogatták, hiszen csak 2017. márciusában került erre sor, a két éves határidő pedig most fog lejárni, eddig kellene a megállapodásokat megkötni.
A probléma az, hogy egy betű nem született meg ebből
- jelentette ki Gálik Zoltán.
Kifejtette: helyette egy átmeneti megállapodás született, ami arra hivatott, hogy 2020 decemberig kitolják ezt az időszakot és erről szavazott most a brit parlament.
Az előrejelzések szerint számítani lehetett erre az eredményre, azonban senki nem gondolt ekkora vereségre.
432-202 arányban szavaztak kedd este, ekkora vereséget kormánypárti politikus 1924 óta nem szenvedett el a brit parlamentben.
A parlamentnek legkésőbb hétfőig kell mondania valamit, merre is tovább. A munkáspártnak van egy alternatívája, hogy mégiscsak vámunióban kellene tartani az Egyesült Királyságot és akkor talán az EU is újra nyitná a tárgyalásokat, egyébként vagy népszavazás vagy választások kellenének - magyarázta a külpolitikai szakértő.
Gálik Zoltán szerint legalább 4-5 forgatókönyv van, de erről a brit miniszterelnöknek kell döntenie. Lehet, hogy túl fogja élni a szerda esti szavazást, ezután viszont egy új politikai közeget kellene teremtenie, amivel a parlamentben többsége van. Vagy bele kell álljon a kilépésbe, ami mindenféle megállapodás nélküli lesz, viszont e mellett sincs meg a parlamenti többség. Talán a legjobb az lenne, ha választás lenne és az emberek eldöntenék, melyik program mellé sorakoznának fel.
A teljes beszélgetés:
ECHO TV - A nemzet hangja - Jó reggelt!