Külföld
Tegnapi történelem: A globális elit elvenné a nemzetek függetlenségét és identitását
2019-01-0805:54
Idén májusban sorsdöntő jelentőségű lesz az európai parlamenti választás. Marad uralmon a jelenleg is vezető szerepet játszó ultraliberális ’68-as elit, akik megvalósíthatják a nyílt társadalom Európáját, vagy leváltja őket a nemzeti elkötelezettségű ’90-es nemzedék, és egy új, felívelő korszak köszönt be a kontinensen, a káosz és az önfeladás helyett? Az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Ferkó Dániel vendégeivel, Fricz Tamás és Galló Béla politológusokkal a ’68-asok kontra ’90-esek ellentétének okait, világnézeti különbségeit és az esélyeket elemezte.
Két alapvető politikai, filozófiai gondolkodásmódot kell különválasztani egymástól. Az egyik az, amelyik a történelmet úgy képzeli el, hogy a világ végén valamifajta paradicsomi állapot következik majd be. Ez a kommunizmus. Marx is egy víziót vázolt fel, amely szerint lineárisan fejlődünk és a végén elérjük a csúcsot. Ezt képviselik a baloldali és liberális politikusok, politikai gondolkodók. A másik politikai filozófia szerint tökéletlenek vagyunk és soha nem lesznek paradicsomi állapotok. Meg kell becsülnünk azokat az intézményeket és normákat, melyeket a történelem létrehozott, amelyek között élni tudunk és amelyek működnek. Tehát nem kell feláldozni a meglévő hagyományos intézményeket valamifajta kiszámíthatatlan jövő kedvéért - fejtette ki Fricz Tamás. A politológus hozzátette: ebben a vízionárius filozófiában gondolkodik a baloldali értelmiség, amely nagyon sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy ami a Szovjetunióban történik, az csak szép és jó lehet.
Ferkó Dániel kérdésére, miszerint miért merengett bele a szovjetimádatba Nyugat-Európa, miközben 1945 után demokratikus és jó körülmények között élhettek Fricz Tamás kifejtette: a második világháború utáni jóléti társadalmak elvették a munkásosztálytól a forradalomról szőtt álmot és azt a víziót, hogy a kommunizmussal egy még jobb állapot jön létre. Nem tekintették végcélnak a jóléti társadalmat, mert kompromisszumot, fogyasztópolgári létet, bürokráciát, megmerevedettséget éreztek benne. Így fokozatosan szembe fordultak a saját jóléti államukkal és másfajta gondolkodásra tértek át.
Fricz Tamás a jelenkori helyzetről szólva elmondta: alapvető törésvonal alakult ki, amely a XXI. századot jó ideig meg fogja határozni. Az egyik oldalon a globalizáció hívei állnak. Ők egy nemzetek feletti működésmódot képzelnek el és túl akarnak lépni a nemzetállamokon illetve meg akarják haladni a nemzeti identitás érzését. Ennek az iránynak Emmanuel Macron és Jean-Claude Juncker abszolút megtestesítői - tette hozzá.
Fricz Tamás a jelenkori helyzetről szólva elmondta: alapvető törésvonal alakult ki, amely a XXI. századot jó ideig meg fogja határozni. Az egyik oldalon a globalizáció hívei állnak. Ők egy nemzetek feletti működésmódot képzelnek el és túl akarnak lépni a nemzetállamokon illetve meg akarják haladni a nemzeti identitás érzését. Ennek az iránynak Emmanuel Macron és Jean-Claude Juncker abszolút megtestesítői - tette hozzá.
A globalizáció létrehozott egy globális pénzügyi, politikai és kulturális elitet, amely úgy működik, hogy a nemzetek fölött áll. Ez az elit felhasználja a saját érdekében a kulturális marxizmust és a ’68-as generációt. Ezzel szemben áll a másik oldal, a nemzeti szuverenitás
- fogalmazott a politológus.
Teljes adás:
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem
Hasonló hírek