A 2018-as évre vonatkozó statisztikák
szerint a legtöbb tartózkodási engedélyt „családi kapcsolatokra” hivatkozva adták ki a svéd hatóságok. 72 esetben örökbefogadás, több mint 35 ezerszer családegyesítés (melyek közel fele menedékkérőkhöz kapcsolódott), 9300 alkalommal pedig a svédországi születési hely megléte, de az európai uniós állampolgárságú szülők hiánya miatt került sor az engedélykérelem pozitív elbírálására.
Habár a migrációs válság csúcspontjához, 2015-höz képest csökkent az újonnan érkezett menedékkérők száma,
a tavalyi évben így is 25 ezer menedékkérelmet adtak be a skandináv államban.
Az új középiskolai törvénynek köszönhetően (mely a harmadik világból érkezett kiskorú migránsok oktatását tűzi ki célul) 2018-ban csaknem 5 ezer, javarészt Afganisztánból érkezett bevándorlót sikerült beiskolázni. A törvény létjogosultságát azonban többen vitatják, ugyanis a
„kiskorúak” 78 százalékáról kiderült, hogy valójában már elmúlt 18 éves, 99 százalékuk pedig férfi.
Ha a tartózkodási engedélyt 2018-ban megkapó személyek származási országait vizsgáljuk, a leggyakrabban Afganisztánnal, Szíriával, Eritreával és Irakkal találkozhatunk.
888.hu