Cropped landscape
Külföld
A kárpátaljai magyarság a helyzet túsza
2019-01-0614:37
2018 az ukrán–magyar viszony elmérgesedésének jegyében vonul be a két ország históriakönyvébe. Egymást követték a kisebbségellenes provokációk, ami aztán tavaly ősszel komoly diplomáciai botránnyá dagadt. Az ukrán fél titkosszolgálati módszerekkel rögzített beregszászi konzulátusi felvétele nyomán kölcsönös konzuli kiutasítással tetőzött a konfliktus. A Magyar Idők összeállításában az ungvári magyar főkonzul mellett a két helyi magyarságszervezet vezetője fejti ki véleményét az elmúlt esztendőről és az idén várható küzdelmekről.
Bizony nagyon sokszor szükség volt higgadtságra, türelemre és mértékletességre, hogy ne adj ég, visszafordíthatatlan történések következzenek be a két szomszédos állam és a kárpátaljai magyarság életében
– összegez Buhajla József. 
 
Magyarország ungvári külképviseletének vezetője 2015 őszén érkezett Kárpátaljára, s nem titkolja, eddigi pályájának legnagyobb kihívásaival találta szembe magát. Arra a kérdésre, mégis mi lehet a kiút, a tárgyalásos rendezést nevezi meg. A Magyar Időknek adott kommentárjában nyomatékosította: nem a magyar félen múlik, hogy változatlanul patthelyzet jellemzi a viszonyt. Elmondta, Kijevben a legutóbbi konzultáción átadtak egy javaslatcsomagot a kettős állampolgárság rendezéséről, amelyet jelenleg tanulmányoznak. 
Ugyanakkor az ukrán politikusok és média állításával ellentétben határozottan leszögezzük: Magyarország semmilyen nemzetközi szabályt nem sértett meg ukrajnai külképviseletein zajló munkája során. Alapvető dolog, hogy a meglévő jogokból elvenni nem lehet, a kisebbségi jogok nem sérülhetnek, ugyanakkor a párbeszédnek nincs alternatívája. Sajnos az erőfeszítéseink ellenére is egy helyben toporgunk, ami nem a magyar fél hibája, még ha az ukrán médiában így is állítják be
– mondta el a misszióvezető.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a szervezet hetilapjának adott évértékelőjében rávilágított: Kijev nemcsak Budapesttel veszett össze, hanem a többi szomszédjával, Lengyelországgal, Fehéroroszországgal, Romániával és Szlovákiával is problémás a viszonya, Oroszországról nem is beszélve. Elmondta, a megváltozott ukrán politika, az európai integrációra és a NATO-ba törekvés sajnos nem tükröződik a szomszédos államokkal való kapcsolatok javulásában. Pedig az ukrán vezetésnek tudnia kell, hogy az út Európába a szomszédos államokon keresztül vezet – jegyezte meg a kijevi törvényhozás magyar képviselője. Egyetért a főkonzullal abban, hogy a kapcsolatok újraértékelése már csak a választások után történhet meg. Úgy látja, nehezen körvonalazódik, hogy kit tudnának támogatni a választásokon. 
Sajnos az országot elborította a sovén demagógia. A keleti konfliktus és a szélsőséges erők térnyerése miatt a legtöbb politikai erő a számunkra fontos kérdésekben – oktatás, nyelvhasználat, önkormányzatiság, gazdaság- és szociális politika – olyan álláspontot képvisel, amelyet nem tudunk elfogadni
– nyilatkozta Brenzovics László.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke lapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar érdekvédelmi szervezetek nagy adósságot halmoztak fel az itteni közösséggel szemben – mindmáig nincs közös magyar Kárpátalja-stratégia.
Természetesen jelenleg is zajlanak különféle fejlesztések, azonban azok többnyire ad hoc jellegűek, senki sem vizsgálta meg, modellezte, hogy azok milyen hatással járnak, járhatnak a helyi magyarság fennmaradása szempontjából. Sietnünk kell, mivel a létbizonytalanság, a háborús helyzet miatt egyre több emberben érik meg az elhatározás, hogy végérvényesen elhagyja szülőföldjét. Falvainkban-városainkban egyre több üres házzal találkozunk, az utóbbi években településeink nemzetiségi összetétele, arculata is jelentősen megváltozott
– summázta az elnök.

Magyar Idők
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ