A De Morgen flamand napilap pedig úgy tudja, a zavargások során egy lakóház is lángra kapott, és a vizsgálatok eredményeként már kedden huszonöt, zömében helyi lakost vettek őrizetbe.
A történtek természetesen újra a figyelem középpontjába állították Molenbeeket, amely negyvenszázalékosnál is nagyobb munkanélküliségi mutatóval, illetve több tízezres marokkói bevándorlólakossággal rendelkezik. Még 2015-ben Jan Jambon akkori belügyminiszter – Pieter De Crem elődje – elrendelte a zsúfolt negyed „kitakarítását”, miután kiderült, hogy a 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozatot itt szervezték meg.
Molenbeek akkoriban érdemelte ki a no-go zóna elnevezést, és bár a politikai korrektség nevében a vezető politikusok ezt sokáig tagadták, mára nyilvánvalóvá vált a szegregált kerület jelentette veszély.
– Egész egyszerűen nem engedhetjük, hogy itt no-go zónák létezzenek – idézte tegnap a belga belügyminisztert a Politico. Pieter De Crem a hírportál szerint arról is beszélt, hogy tavaly kétezer-ötszáz egyenruhást vettek fel a probléma helyi szintű kezelése céljából, és – mivel szükségesnek tűnik – 2019-ben is készek a hasonló mértékű állománybővítésre.
– Jobban fel kellett volna készülnünk a történtekre, tekintve, hogy a múltban már volt példa hasonló incidensekre – írta a VRT flamand közszolgáltató a tárcavezetőt idézve.
A The Brussels Times beszámolójában Molenbeek jelenlegi szocialista polgármesterét, Catherine Moureaux-t is idézte. A politikus – aki hivatalosan tavaly december elsejével vette át a kerület vezetését – a zavargásokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az idén év végén nagyobb biztonsági garanciák mellett ünnepelhessen a város, és erre javaslatot is fog tenni a hatóságoknál.
Magyar Idők