Míg az érdemi munkát a kabinetnek kell végeznie, s a végrehajtó hatalmat illeti meg a EU-s megállapodások aláírási joga is, addig a román alkotmány szerint a köztársasági elnök képviselheti az országot a kiemelt nemzetközi eseményeken. Eddig Klaus Johannis volt jelen az uniós csúcsértekezleteken, s várhatóan ez így marad az elkövetező fél évben is. 
 
Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke egy televíziós interjúban nehezményezte, hogy a kabinetnek nincsenek érdemi informá­ciói arról, mit tesz, miről tárgyal az államfő a brüsszeli értekezleteken. Mint mondta, Johannis „magához kötötte” az Euró­pai Tanács székét, és ennek negatív kihatásai lehetnek Romániára nézve, hiszen éppen annak a Viorica Dancila miniszterelnöknek kell távol maradnia a csúcstalálkozókról, aki a közös uniós dokumentumokat előkészíti az elkövetkező fél évben.

Elemzők szerint Klaus Johannis már csak azért is megpróbál élni a román soros EU-elnökség adta lehetőségekkel, mert a jövő év végén újrázni kíván az esedékes elnökválasztáson. Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi politológusa szerint az uniós elnökséggel járó szereplési feladatok számos alkalmat teremtenek Klaus Johannisnak arra, hogy saját szerepének fontosságát emelje a romániai közvélemény szemében.

„Mivel a soros elnökség levezénylése alapvetően a kormány feladata, Klaus Johannis itt is abban a kényelmes helyzetben van, hogy az esetleges hibákért a felelősséget átháríthatja a kormányra és a kormánypártokra – mint tette azt mindenben az elmúlt négy évben –, ő pedig az uniós csúcstalálkozókon (májusban éppen a nagyszebeni csúcson) képviselheti Romániát, ahol Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel helyezteti magát egy szintre, és közben kedvére ostorozhatja az aktuális kormányt” – vetítette elő a Magyar Idők érdeklődésére az elkövetkező időszak várható államfői taktikáját az elemző.

Magyar Idők