Tomaz Persolja kiemelte, hogy az embercsempészek mindössze egyharmada szlovén állampolgár, a többi külföldi, sok esetben olyan migráns, aki már kapott menekültstátuszt valamelyik nyugat-európai országban, mint Olaszország, Németország vagy Franciaország. 
    
Az embercsempészek a migránsoktól 300 eurót vagy annál is többet elkérnek fejenként, hogy Horvátországból Szlovéniába juttassák őket - mondta a rendőrtiszt, majd hozzátette: meg kell azonban különböztetni azokat, akik szervezik az embercsempészetet azoktól, akik végzik, utóbbiakat általában a terepen elkapja a rendőrség. 
    
Mint mondta, az elmúlt néhány évben kisebb csoportokat jutottak át a határon illegálisan, helyi vezetők nélkül, mert erre lehetőséget nyújt számukra a technológia, azaz az okostelefonok, amelyek segítségével pontos, berajzolt útvonalakon mozoghatnak. 
    
A legtöbb embercsempészt idén Koper körzetében fogták el a hatóságok, ez a legrövidebb útvonal, amely a Balkánról Olaszországba vezet - hangsúlyozta. 
    
Csaknem harminc "sofőrt" a szlovén-horvát határon, Novo Mesto területén tartóztattak le. Ezen az útvonalon Bosznia-Hercegovinából Károlyváros (Karlovac) megye érintésével vezet az út Szlovéniába, a Kolpa folyón keresztül - húzta alá. 
    
Szlovéniában szervezett embercsempészetért legfeljebb 8 évig terjedő börtönbüntetés és pénzbírság szabható ki. 
 
MTI