A mintegy ötmillió iszlámhívőt számláló Németországban éppen az osztrák példára hivatkoznak a politikusok. A legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik parlamenti képviselője, Thorsten Frei úgy véli, a mecsetadó bevezetése lehetővé tenné, hogy a németországi iszlám függetlenítse magát a külföldi államoktól. A koalícióhoz tartozó szociáldemokraták is vitára méltónak nevezték a javaslatot, amelyet az ellenzéki Zöldek is támogatnak. Frakcióvezetőjük, Katrin Göring-Eckardt szerint a mecsetadó alkalmas eszköz lehet arra, hogy a Törökországból vagy az öbölállamokból származó radikális hitszónokokat és velük együtt a politikai befolyást korlátozza.
 
Németország legnagyobb muszlim szervezete a török kormány alá tartozó Vallásügyi Török–Iszlám Unió (Ditib), amely mintegy kilencszáz közösség felett gyakorol közvetlen befolyást. Recep Tayyip Erdogan török államfő és a német kormány között több területen is diplomáciai feszültség keletkezett az elmúlt években, Berlinnek ezért fejfájást okoz az, hogy a németországi törökök kétharmada Erdoganra és pártjára szavazott a legutóbbi törökországi választások alkalmával.
 
Még nagyobb gondot jelent azonban a radikalizmus terjedése, az egyes vádak szerint az olajmonarchiák által finanszírozott szalafista hitszónokok tevékenysége. Éppen a múlt hét elején tartott razziát a berlini rendőrség a szalafistaként ismert as-Sahaba mecsetben, amely más imahelyek mellett a radikális iszlamista körök találkozóhelyeként működik, s a gyanú szerint annak imámja Szíriában harcoló dzsihadistáknak biztosított pénzt. A német hírszerzés idei jelentése szerint a szalafisták száma öt év alatt megduplázódott, jelenleg tizenegyezren lehetnek.
 
Az egyházi adóhoz hasonlatos mecsetadót a gyakorló iszlámhívők az államnak fizetnék be, amely szétosztaná a bevételt a muszlim közösségek között. Bevezetéséhez azonban az egyes tartományok és a szóban forgó vallási közösségek hozzájárulására is szükség lesz, írja a német sajtó.

Magyar Idők