Külföld
Konzervatív fordulat várható a CDU-ban
2018-12-2810:32
Meg kell szüntetni a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belüli vitákat, csendes, de hatékony kormányzói munkát kell végeznie a pártnak, hogy szavazókat állítson maga mellé az európai parlamenti választásokig – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója, aki szerint a párt új elnökének megválasztásával konzervatív fordulat jöhet a CDU-ban.
Angela Merkel német kancellár októberben jelentette be, hogy távozik pártja, a CDU éléről, ugyanakkor kancellár marad. Hogyan ítéli meg a politikus lépését?
Korábban többször hangoztatta Merkel azt az alapvetését, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztséget egy kézben kell tartani, tehát a döntéssel komoly kockázatot vállalt, hiszen ha nem tudja a párton belüli folyamatokat ellenőrizni, könnyen lehet, hogy a CDU „kifarol mögüle”. A kancellár egyébként a német alaptörvény szerint nem tud egyszerűen lemondani a kormányfői posztról, a ciklus idő előtti befejezésére két lehetőség van. Az egyik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, tehát ha a parlament többsége megvonja a bizalmat a kormánytól, a másik a bizalmi szavazás, amely a kancellár lehetősége arra, hogy felmérje, megvan-e még a parlamenti többsége a kormánykoalíción belül.
Az októberi bejelentésekor Merkel közölte azt is, hogy 2021-ig ki akarja tölteni kormányfői tisztségét. Mennyi esély van erre?
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a kancellár ki tudja-e tölteni kancellári ciklusát, ezt talán majd a jövő májusi európai parlamenti, illetve a jövő őszi német tartományi választások után tisztábban lehet látni. Merkel kormányzati stílusa és munkafelfogása alapján azonban megpróbálja véghezvinni azt, amit eltervezett.
A CDU decemberi hamburgi kongresszusán szoros eredménnyel a Merkel emberének tartott Annegret Kramp-Karrenbauert választották pártelnökké. Nyugodtabb lehet ezek után a kancellár?
Együttműködés szempontjából mindenképp előnyös Merkel számára, hogy az ő favoritja az új CDU-elnök, ugyanakkor e megosztott hatalmi struktúra kockázatot is jelent, ezért muszáj lesz közös stratégiát kidolgozniuk.
A sajtóban gyakran „mini-Merkelként” emlegetik CDU új elnökét. Kramp-Karrenbauer valóban a kancellár klónja?
Az új pártelnök társadalmi, szociális szempontból sokkal konzervatívabb Merkelnél, nyíltan felvállalja például, hogy nem támogatja az egyneműek házasságát. Egyúttal jobban tudja egybefogni az embereket, mint a kancellár, aki 18 évig volt a CDU élén, eltávolodott a bázistól, és egyre kevésbé értette a problémákat. Összességében egyébként Kramp-Karrenbauer megválasztásával konzervatívabb fordulatok jöhetnek a CDU-ban, mint amire sokan számítanak.
És mi a helyzet a migrációs politikával?
Kramp-Karrenbauer a belbiztonsági helyzet javítását és a migrációs politika felülvizsgálatát ígérte az elnökválasztási kampány során. Mindezekre szerintem azért volt szükség, hogy ki tudjon lépni Merkel árnyékából.
Sokan elpártoltak az elmúlt időszakban a CDU-tól, hogyan tudná elérni Kramp-Karrenbauer az európai parlamenti választásokig, hogy a párt megerősödjön?
Rövid távon meg kell próbálnia lecsillapítani a kedélyeket, megszüntetni a párton belüli vitákat és törésvonalakat. A CDU vezetőinek azokra a politikákra kell koncentrálniuk, amiről a koalíciós szerződésben megállapodtak. Médiacsaták helyett pedig csendesebb, de annál hatékonyabb kormányzói munkát kell végezniük.
Korábban többször hangoztatta Merkel azt az alapvetését, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztséget egy kézben kell tartani, tehát a döntéssel komoly kockázatot vállalt, hiszen ha nem tudja a párton belüli folyamatokat ellenőrizni, könnyen lehet, hogy a CDU „kifarol mögüle”. A kancellár egyébként a német alaptörvény szerint nem tud egyszerűen lemondani a kormányfői posztról, a ciklus idő előtti befejezésére két lehetőség van. Az egyik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, tehát ha a parlament többsége megvonja a bizalmat a kormánytól, a másik a bizalmi szavazás, amely a kancellár lehetősége arra, hogy felmérje, megvan-e még a parlamenti többsége a kormánykoalíción belül.
Az októberi bejelentésekor Merkel közölte azt is, hogy 2021-ig ki akarja tölteni kormányfői tisztségét. Mennyi esély van erre?
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a kancellár ki tudja-e tölteni kancellári ciklusát, ezt talán majd a jövő májusi európai parlamenti, illetve a jövő őszi német tartományi választások után tisztábban lehet látni. Merkel kormányzati stílusa és munkafelfogása alapján azonban megpróbálja véghezvinni azt, amit eltervezett.
A CDU decemberi hamburgi kongresszusán szoros eredménnyel a Merkel emberének tartott Annegret Kramp-Karrenbauert választották pártelnökké. Nyugodtabb lehet ezek után a kancellár?
Együttműködés szempontjából mindenképp előnyös Merkel számára, hogy az ő favoritja az új CDU-elnök, ugyanakkor e megosztott hatalmi struktúra kockázatot is jelent, ezért muszáj lesz közös stratégiát kidolgozniuk.
A sajtóban gyakran „mini-Merkelként” emlegetik CDU új elnökét. Kramp-Karrenbauer valóban a kancellár klónja?
Az új pártelnök társadalmi, szociális szempontból sokkal konzervatívabb Merkelnél, nyíltan felvállalja például, hogy nem támogatja az egyneműek házasságát. Egyúttal jobban tudja egybefogni az embereket, mint a kancellár, aki 18 évig volt a CDU élén, eltávolodott a bázistól, és egyre kevésbé értette a problémákat. Összességében egyébként Kramp-Karrenbauer megválasztásával konzervatívabb fordulatok jöhetnek a CDU-ban, mint amire sokan számítanak.
És mi a helyzet a migrációs politikával?
Kramp-Karrenbauer a belbiztonsági helyzet javítását és a migrációs politika felülvizsgálatát ígérte az elnökválasztási kampány során. Mindezekre szerintem azért volt szükség, hogy ki tudjon lépni Merkel árnyékából.
Sokan elpártoltak az elmúlt időszakban a CDU-tól, hogyan tudná elérni Kramp-Karrenbauer az európai parlamenti választásokig, hogy a párt megerősödjön?
Rövid távon meg kell próbálnia lecsillapítani a kedélyeket, megszüntetni a párton belüli vitákat és törésvonalakat. A CDU vezetőinek azokra a politikákra kell koncentrálniuk, amiről a koalíciós szerződésben megállapodtak. Médiacsaták helyett pedig csendesebb, de annál hatékonyabb kormányzói munkát kell végezniük.
Megadóztatnák a mecseteket
A keresztény hívőkre kivetett egyházi adóhoz hasonlatos, úgynevezett mecsetadó bevezetését fontolgatja a német kormánykoalíció, hogy ezáltal korlátozzák a mecsetek és a muszlim hitszónokok külföldről történő finanszírozását. Ahogy más nyugat-európai országokban, úgy Németországban is egyre nagyobb gondot jelent az, hogy az állam nincs tisztában azzal, mi zajlik az ország mecseteiben, miről prédikálnak a hitszónokok. Ausztriában még 2015-ben fogadták el azt a törvényt, amely korlátozza a mecsetek és a muszlim közösségek külföldi finanszírozását, s csak egyszeri adományt tesz lehetővé olyan országokból, mint Törökország vagy Szaúd-Arábia.
Magyar Hírlap
Magyar Hírlap
Hasonló hírek