Külföld
Megmutatjuk, hogy mit jelent a Soros-paktum elfogadása
2018-12-2009:53
Akár 50 millió illegális migránst is legalizálhat a szerdán elfogadott Soros-paktum. Az ENSZ által jegyzett szöveg legfőbb célja az illegális migráció legalizálása, és a bevándorlás elfogadtatása minden országgal. Magyarország a kezdetektől fogva kritikával figyelte a Soros György által tollba mondott szöveget, míg végül szerdán, többek között az Egyesült Államokkal karöltve nemmel szavazott.
A tagállamok nagy többséggel elfogadták szerdán New Yorkban az ENSZ-közgyűlés plenáris ülésén a globális migrációs csomagot, amelynek célja a nemzetközi együttműködés erősítése a migráció „biztonságossá, rendezetté és szabályozottá” tétele érdekében.
A szavazáson 152 ország képviselői szavaztak igennel. Tizenketten tartózkodtak: Ausztria, Bulgária, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc, Liechtenstein, Ausztrália, Chile, Líbia, Szingapúr és Algéria.
Öt ország pedig ellene voksolt, az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Lengyelország és Csehország.
A visegrádi négyek közül Szlovákia nem szavazott, csakúgy, mint 23 másik ország.
50 millió illegális migránsnak nyújtottak segítséget
A migrációs csomagra vonatkozó tárgyalásokból az Egyesült Államok már az elején kilépett. Magyarország ugyan a szöveg elkészültéig végig részt vett a tárgyalásokban, de miután minden javaslatát elutasították, jelezte, hogy az elfogadási folyamatban már nem vesz részt, és semmilyen módon nem tekinti magára nézve kötelezőnek a csomag egyetlen pontját sem.
Az AFP francia hírügynökség adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 258 millió ember tekinthető migránsnak, és ezek 20 százaléka a hivatalos szabályok megkerülésével keres új életlehetőséget.
Tehát ez azt jelenti, hogy most közel 50 millió illegális bevándorló számára nyílt meg a lehetőség, hogy mindenféle okra hivatkozva elhagyhassa a hazáját, és gazdasági bevándorlóként érkezzen a fejlett világba.
Európa érdekeit alig képviselték
Abból a szempontból nem történt meglepetés az ENSZ globális migrációs csomagjáról New Yorkban, a világszervezet közgyűlésének plenáris ülésén megtartott szavazáson, hogy az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országok és a kis szigetországok támogatták a csomag elfogadását,
nyilvánvalóan azért, mert az megfelel az érdekeiknek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Hangoztatta, hogy az elmúlt évben az előkészítő találkozókra egyetlen európai politikus sem ment el, Európa érdekeit alig képviselték.
Ezért inkább afrikai-ázsiai-latin-amerikai megállapodás született, semmint globális, mint azt a neve mutatná” – fogalmazott.
41 ország nem kért a paktumból
Kiemelte, hogy a 28 európai uniós tagországból 9 nem szavazta meg a csomagot. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a folyamat elején az európai liberális főáramlathoz tartozó bürokraták és politikusok azt mondták, hogy „Magyarország megint különcködik”, most már az EU-tagállamok egyharmada nem értett egyet a dokumentummal.
Világosan látszik az is, hogy a megállapodás ellen szavazók olyan országok, amelyek jelenlegi vezetői a saját polgáraik biztonságát helyezik előtérbe.
Akik viszont megszavazták a csomagot, azoknak vállalniuk kell azt a felelősséget, hogy újabb migrációs hullámok elindításához járulnak hozzá – tette hozzá. Hangoztatta azt is, hogy mivel a tagországok mintegy egyötöde – 41 ország – nem szavazta meg a paktumot, ezentúl nem lehet rá úgy hivatkozni, mintha az a tagországok egyöntetű akaratát tükrözné.
Deák: Az EU saját maga ellensége
Az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadásánál a kibocsátó államok, a származási országok érdekei érvényesültek, az Európai Unió pedig továbbra is a saját maga ellensége – minderről már Deák Dániel politológus beszélt. Szavai szerint az EU megosztott ebben a kérdésben, a 2015 óta tapasztalható törésvonalak továbbra is fennállnak. Míg a kontinensnyi Ausztrália, Egyesült Államok vagy a fontos világpolitikai szereplő Izrael tartózkodik vagy nemet mond, Németország és Franciaország továbbra is az eddigi zsákutcás politikát folytatja – tette hozzá.
Magyarországgal 2015-ben fordulat kezdődött a migráció megítélésében, követte a többi visegrádi ország és Olaszország, sőt, Nyugat-Európában is meghatározó politikai erők osztják a magyar álláspontot. Szerinte az európai parlamenti választási kampányban ezek a viták valószínűleg tovább élesednek, és az emberek a bevándorlás megítélése alapján választanak pártot. Deák Dániel hangsúlyozta azt is, hogya csomag elfogadása korszakváltást jelent, hiszen mindent be fognak vetni a bevándorláspárti erők, hogy ezeket az irányelveket kötelező jogszabályokká alakítsák.Az ENSZ azt akarja, hogy ne a nemzetállamok döntsenek a befogadásról, hanem egységes szabályozás legyen – fűzte hozzá.
A szavazáson 152 ország képviselői szavaztak igennel. Tizenketten tartózkodtak: Ausztria, Bulgária, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc, Liechtenstein, Ausztrália, Chile, Líbia, Szingapúr és Algéria.
Öt ország pedig ellene voksolt, az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Lengyelország és Csehország.
A visegrádi négyek közül Szlovákia nem szavazott, csakúgy, mint 23 másik ország.
50 millió illegális migránsnak nyújtottak segítséget
A migrációs csomagra vonatkozó tárgyalásokból az Egyesült Államok már az elején kilépett. Magyarország ugyan a szöveg elkészültéig végig részt vett a tárgyalásokban, de miután minden javaslatát elutasították, jelezte, hogy az elfogadási folyamatban már nem vesz részt, és semmilyen módon nem tekinti magára nézve kötelezőnek a csomag egyetlen pontját sem.
Az AFP francia hírügynökség adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 258 millió ember tekinthető migránsnak, és ezek 20 százaléka a hivatalos szabályok megkerülésével keres új életlehetőséget.
Tehát ez azt jelenti, hogy most közel 50 millió illegális bevándorló számára nyílt meg a lehetőség, hogy mindenféle okra hivatkozva elhagyhassa a hazáját, és gazdasági bevándorlóként érkezzen a fejlett világba.
Európa érdekeit alig képviselték
Abból a szempontból nem történt meglepetés az ENSZ globális migrációs csomagjáról New Yorkban, a világszervezet közgyűlésének plenáris ülésén megtartott szavazáson, hogy az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országok és a kis szigetországok támogatták a csomag elfogadását,
nyilvánvalóan azért, mert az megfelel az érdekeiknek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Hangoztatta, hogy az elmúlt évben az előkészítő találkozókra egyetlen európai politikus sem ment el, Európa érdekeit alig képviselték.
Ezért inkább afrikai-ázsiai-latin-amerikai megállapodás született, semmint globális, mint azt a neve mutatná” – fogalmazott.
41 ország nem kért a paktumból
Kiemelte, hogy a 28 európai uniós tagországból 9 nem szavazta meg a csomagot. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a folyamat elején az európai liberális főáramlathoz tartozó bürokraták és politikusok azt mondták, hogy „Magyarország megint különcködik”, most már az EU-tagállamok egyharmada nem értett egyet a dokumentummal.
Világosan látszik az is, hogy a megállapodás ellen szavazók olyan országok, amelyek jelenlegi vezetői a saját polgáraik biztonságát helyezik előtérbe.
Akik viszont megszavazták a csomagot, azoknak vállalniuk kell azt a felelősséget, hogy újabb migrációs hullámok elindításához járulnak hozzá – tette hozzá. Hangoztatta azt is, hogy mivel a tagországok mintegy egyötöde – 41 ország – nem szavazta meg a paktumot, ezentúl nem lehet rá úgy hivatkozni, mintha az a tagországok egyöntetű akaratát tükrözné.
Deák: Az EU saját maga ellensége
Az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadásánál a kibocsátó államok, a származási országok érdekei érvényesültek, az Európai Unió pedig továbbra is a saját maga ellensége – minderről már Deák Dániel politológus beszélt. Szavai szerint az EU megosztott ebben a kérdésben, a 2015 óta tapasztalható törésvonalak továbbra is fennállnak. Míg a kontinensnyi Ausztrália, Egyesült Államok vagy a fontos világpolitikai szereplő Izrael tartózkodik vagy nemet mond, Németország és Franciaország továbbra is az eddigi zsákutcás politikát folytatja – tette hozzá.
Magyarországgal 2015-ben fordulat kezdődött a migráció megítélésében, követte a többi visegrádi ország és Olaszország, sőt, Nyugat-Európában is meghatározó politikai erők osztják a magyar álláspontot. Szerinte az európai parlamenti választási kampányban ezek a viták valószínűleg tovább élesednek, és az emberek a bevándorlás megítélése alapján választanak pártot. Deák Dániel hangsúlyozta azt is, hogya csomag elfogadása korszakváltást jelent, hiszen mindent be fognak vetni a bevándorláspárti erők, hogy ezeket az irányelveket kötelező jogszabályokká alakítsák.Az ENSZ azt akarja, hogy ne a nemzetállamok döntsenek a befogadásról, hanem egységes szabályozás legyen – fűzte hozzá.
Miről szól a dokumentum?
Az egyezmény legfőbb célja, hogy legálissá tegye a migrációt. Ennek megfelelően többek között olyan sarokpontok kerültek bele a dokumentumba, mint például, hogy
- a migránsok személyes adatait ne lehessen kiadni,
- és vándorlásuk során különböző szolgáltatások járjanak nekik.
Az egyezmény a New York-i Deklaráción alapul, amelynek a legfőbb üzenete az, hogy a menekültek, a migránsok, és azok, akik támogatják őket (a befogadóországok és közösségek) mind jól járnak a bevándorlással. Hab a tortán, hogy a dokumentum elfogadási folyamata során az a Louise Arbour készített egy anyagot, aki egyrészről a migrációért felelős különleges képviselő, másrészt Soros György bevándorláspárti spekuláns embere.
Origo
Origo
Hasonló hírek