Külföld
Kijev: Oroszország részlegesen feloldotta az ukrán kikötők blokádját az Azovi-tengeren
2018-12-0411:45
Oroszország részlegesen feloldotta az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai, bergyanszki és a mariupoli kikötők blokádját - jelentette be kedden Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint.
Hétfőn már közlekedtek hajók a Kercsi-szoroson át mindkét irányba. Az orosz fél továbbra is megállítja a hajókat, átvizsgálja azokat, mint korábban, de legalább részlegesen helyreállt a közlekedés - idézte a sajtóosztály a minisztert.
Omeljan szavai szerint jelenleg még 17 hajó vár behajózásra az Azovi-tengerre, 1 pedig kihajózásra onnan, és további 9 hajó áll bent a kikötőkben.
Omeljan szerint a helyzet javulásához az ukrán vezetés koordinált intézkedései mellett nagymértékben hozzájárult a kemény és egyértelmű nemzetközi reakció, valamint a külföldi sajtó figyelme. "Előző nap Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettessel és az ukrán kikötővárosok helyi adminisztrációinak vezetőivel közösen sajtótájékoztatót tartottunk a külföldi média számára, amelyen beszéltünk a nemzetközi jog Oroszország általi megsértéséről, az azovi kikötők blokádjának gazdasági és geopolitikai veszélyeiről, továbbá felhívtuk a nemzetközi közösséget, hogy egyhangúlag lépjen fel a demokrácia, a béke és a szabadság védelmében Ukrajnában" - fejtette ki.
A miniszter kifejezte reményét, hogy az elkövetkező napokban teljesen megszűnik az ukrán kikötők blokádja, a következő lépés pedig a november 25-i tengeri incidens során elfogott és Oroszországba hurcolt ukrán haditengerészek kiszabadulása lesz.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a múlt héten nyilvánosságra hozta a támadásban részt vevő orosz repülőgép- és helikopterpilótáknak az irányító központokkal folytatott kommunikációja hangfelvételeit, amelyek bizonyítják, hogy már jóval az incidens előtt megkapták a tűzparancsot.
Az ukrán haditengerészeket két krími bíróság helyezte kéthavi előzetes letartóztatásba illegális határátlépés vádjával, majd pár napja a Krím félszigeti Szimferopolból Moszkvába, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lefortovói börtönébe szállították át őket. Ukrán források szerint eddig még sem ügyvédeik, sem ukrán konzulok nem találkozhattak velük.
MTI
Omeljan szavai szerint jelenleg még 17 hajó vár behajózásra az Azovi-tengerre, 1 pedig kihajózásra onnan, és további 9 hajó áll bent a kikötőkben.
Omeljan szerint a helyzet javulásához az ukrán vezetés koordinált intézkedései mellett nagymértékben hozzájárult a kemény és egyértelmű nemzetközi reakció, valamint a külföldi sajtó figyelme. "Előző nap Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettessel és az ukrán kikötővárosok helyi adminisztrációinak vezetőivel közösen sajtótájékoztatót tartottunk a külföldi média számára, amelyen beszéltünk a nemzetközi jog Oroszország általi megsértéséről, az azovi kikötők blokádjának gazdasági és geopolitikai veszélyeiről, továbbá felhívtuk a nemzetközi közösséget, hogy egyhangúlag lépjen fel a demokrácia, a béke és a szabadság védelmében Ukrajnában" - fejtette ki.
A miniszter kifejezte reményét, hogy az elkövetkező napokban teljesen megszűnik az ukrán kikötők blokádja, a következő lépés pedig a november 25-i tengeri incidens során elfogott és Oroszországba hurcolt ukrán haditengerészek kiszabadulása lesz.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a múlt héten nyilvánosságra hozta a támadásban részt vevő orosz repülőgép- és helikopterpilótáknak az irányító központokkal folytatott kommunikációja hangfelvételeit, amelyek bizonyítják, hogy már jóval az incidens előtt megkapták a tűzparancsot.
Az ukrán haditengerészeket két krími bíróság helyezte kéthavi előzetes letartóztatásba illegális határátlépés vádjával, majd pár napja a Krím félszigeti Szimferopolból Moszkvába, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lefortovói börtönébe szállították át őket. Ukrán források szerint eddig még sem ügyvédeik, sem ukrán konzulok nem találkozhattak velük.
MTI
Hasonló hírek