A húszi lázadók ellenőrzése alatt áll az ország sűrűn lakott területeinek nagy része, ahol az embereket jobban sújtja az éhínség, és így a betegségeknek is jobban ki vannak téve. "Az újabb oltókampányt már nagyon kritikus időszakban kezdtük el hétfőn. A működő egészségügyi rendszer hiánya és az általános alultápláltság drámaian növeli a megelőzhető betegségek kockázatát" - mondta Meritxell Relano, a UNICEF jemeni képviselője. Hozzátette azonban, hogy jó lenne, ha a polgárháborúban részt vevő minden fél lehetővé tenné a saját területén az oltások elvégzését.  
    
A Save the Children nevű segélyszervezet a múlt héten kiadott egy becslést, miszerint akár a 85 ezret is elérhette eddig azoknak az öt év alatti gyerekeknek a száma az országban, akik éhen haltak.
    
Jement a WHO 2009-ben gyermekbénulástól mentesnek nyilvánította, de szakértők szerint a háború sújtotta országokban, ahol összeomlik az egészségügyi rendszer, nagyon nagy a betegség újbóli megjelenésének kockázata. 2017 februárjában már végeztek egy oltókampányt az országban a gyermekbénulás ellen.
    
Októberben pedig a WHO azt közölte, hogy Jemenben a legsúlyosabb a kolerajárvány a világon, hetente a 10 ezret is elérheti az új fertőzéses esetek száma.
    
Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz, a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között. A felkelők ellen 2015 márciusában lépett hadba a jemeni kormányerőket támogató arab koalíció.
    
Az ENSZ szerint a konfliktus a világ legsúlyosabb humanitárius válságához vezetett, az ország mintegy 28 millió lakosa közül legkevesebb 22 millió szorul segítségnyújtásra, és csaknem 18 milliót fenyeget az élelmiszerellátás bizonytalansága.

MTI