Külföld
Hinni Istenben a legnagyobb választóvonal Kelet- és Nyugat-Európa között
2018-11-0608:19
A Pew Research Center amerikai kutatóközpont nagyszabású felmérést végzett Kelet- és Nyugat-Európára vonatkozóan. Értékelésében a magyar miniszterelnököt idézte, mint a kelet-európai blokk EU-val való szembenállásának jelképét. A kutatás arra volt kíváncsi mi az „európai érték” és mi az oka az EU-s vitáknak. Több kérdés mentén vizsgálódott, például a nemzeti identitás és a családi háttér fontossága, valamint a vallás összefüggése. Feltette az istenhit kérdését, de emellett a muszlimok és zsidók elfogadását, valamint az azonos nemű házasságok és abortusz legalizálásának ügyét tudakolta. A kutatás eredménye szerint a Kelet és Nyugat kettéválik az értékek mentén. A tanulmány eredményeiből lehet következtetni ennek okaira. A továbbiakban azt nézzük meg miben áll a szétválás, mi ennek az oka, milyen válaszokat adott Kelet- és Közép-Európa valamint Nyugat-Európa. Hol vagyunk mi ebben a sorban, hogy állunk az istenhittel, a muszlimok és zsidók elfogadásával, hogy állunk a liberális „értéknek” számító azonos neműek házassága és az abortusz elfogadásában, és persze a nemzeti identitás kérdésében mi a nézőpontunk. A kutatásból az is kiderül, hogy van a keleti blokkban egy kakukktojás, aki az istenhit és a liberális „értékek” tekintetében hasonul Nyugathoz.
A kutatás Közép- és Kelet-Európához azokat az országokat sorolta, amelyek szovjet uralom alatt voltak a rendszerváltásig. Kivételt képez Görögország geopolitikai helyzete és a keletiekhez hasonló válaszadásai okán mind a vallásosság, mind az „európai értékekre” vonatkozó kérdésekre adott válaszait tekintve. A kutatás így eleve kettéosztotta Európát, két külön színnel jelölve a grafikonokban, így még jobban láthatóvá vált a kettéválás. A Kelet és Nyugat értékei ugyanis egymástól gyökeresen eltérnek mind vallásosságát, mind az ebből adódó gondolkodását tekintve.
A kutatás értékelésében hangzik el a kérdés, hogy „Kereszténység az európai érték”? Mi van a multikulturalizmussal és a nyitott határokkal? Az „európai érték” gyakran a viták középpontjában áll. Az „európai érték” különböző dolgokat jelent a különböző emberek számára, erre jó példa ez a kutatás is. Egyeseknek a keresztény örökséget jelenti, másoknak a politikai liberalizmust, szekularizációt, a menekültek befogadását és demokratikus kormányt - írja a kutatás. Megállapítja, hogy az „európai érték” hasonló az amerikai liberális ideákhoz. Az EU Emberi Jogi Chartája magában foglalja a kulturális és vallási diverzitást, a diszkrimináció tilalmát, ami a valláson és a szexuális orientáción nyugszik, valamint a menekültek befogadási jogán, ami a szabadság garanciái az EU-ban. Ezek a jogok és princípiumok részei az EU felépítményének. Az EU-ban valóban ezt tekintik „európai értéknek”, melyek mára elfajult liberális ideák csupán, amiből kihagyják az európai keresztény örökséget. Ez más gondolkodást hoz az értékekről, a házasságról, családról és a migráns invázióról is, ami a probléma gyökerét adja Az EU-ban.
Az EU számára az „európai érték” maga a tökély, ám sajnálatos módon változás történt 2004-től kezdődően, mert az újonnan jelentkezők eltérnek az „értékektől”. Amióta a bolgárok, horvátok, ciprusiak, csehek, észtek, magyarok, litvánok, lettek, máltaiak, lengyelek, románok, szlovákok, szlovénok csatlakoztak az EU-hoz, megkezdődött a probléma. Ezek az országok ugyanis „kevésbé fogékonyak a vallási és kulturális pluralizmusra”- írják a kutatók. Amint a kérdésekből látni lehet, problémának a muszlim migráns invázió elfogadását, az abortusz és az azonos neműek házasságának legalizálását, és a keleti magas vallási hitet kell érteni. Ez kihívást jelent az „európai értékek” számára a kutatás szerint. Az EU következetesen a liberális ideákat és vallástalanságot mondja értéknek, figyelmen kívül hagyva, hogy Európa eredeti értéke a kereszténység, és miután a kutatásból kiderül, hogy a keletiek nagy eltérést mutatnak a nyugatiakhoz képest a keresztény hit javára, így ők képviselik a valódi „európai értéket”. Ezek jelentik a megosztottságot Kelet és Nyugat között, ami a migránsok megjelenése óta fokozódott. Ezen a ponton idézik a kutatók a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, mint aki szemben áll az európai értékkel. A 2018-as júliusi beszédét szó szerint közlik: „Közép-Európa egy speciális kultúra, különbözik Nyugat-Európától. Minden európai embernek joga van megvédeni a keresztény kultúrát, és joga van elvetni a multikulturalizmus ideológiáját, és jogában áll elutasítani a migrációt és megvédeni a hagyományos családmodellt. Brüsszelben ezrek dolgoznak azon, aktivisták, bürokraták, politikusok, hogy a migrációt emberi jogként deklarálják. Ez az oka, amiért, elakarják venni tőlünk a jogot, hogy kivel akarunk élni”.
A kereszténység mint védőfaktor
A kutatás szerint a keletiek inkább a nemzeti identitás részének tartják a kereszténységet és kevésbé akceptálják a muszlimokat és a zsidókat. Ebben is kettéosztottság van, mert a nyugatiak kevésbé tartják a vallást az identitás részének, mint a keletiek. A nemzeti identitás és a családi háttér fontossága, valamint az országban születni tekintetében hasonló eltérés van Kelet és Nyugat között. Például a svédek és dánok 22-36%-a tartja fontosnak ezeket a tényezőket a nemzeti identitás szempontjából, míg a magyarok 90%-a és a lengyelek 83%-a.
Az istenhit kérdése nagy vízválasztó volt a felmérésben Kelet és Nyugat között, és minden további „liberális érték”-kérdésre adandó válasz e szerint alakult. Alulról vezetnek a hitetlenségben a svédek, belgák, hollandok, norvégok, dánok, franciák, angolok és finnek. A kelet- és közép-európai országokban nagyon magas a hit aránya, különösen Grúziában (99%), az Örményországban (95%), Moldovában, Romániában, Boszniában, Görögországban, Szerbiában, Horvátországban, Lengyelországban, Ukrajnában (kb.86%) és Fehéroroszországban (84%). Mi a középmezőnyben állunk, mint általában minden kérdés esetében, a finnek és a németek között. Jól látszik a megosztottság, az ország kicsit több mint fele (59%) vallásos, és ugyanez a helyzet a többi kérdésnél, melyek a liberális irányultságot vizsgálják. Viszont nagyon alacsony azok aránya, akiknek fontos a vallás a mindennapi életben. Nagy meglepetést a csehek okozták, mely kakukktojás a keleti blokkban, kitűnik vallástalanságával (29%) és ennek megfelelő liberális válaszadásaival, ahogy a későbbiekben látni fogjuk.
A muszlimok és zsidók elfogadásában is szétnyílik az olló Kelet és Nyugat között. A kérdés az volt, hogy családtagnak befogadnák-e az említett népcsoportok tagjait. Nyugat-Európa vezet az befogadásban, sokszor egészen 94 %-ig. Kelet- és Közép-Európa elutasítóbb, és ebben nem válnak el tőlünk a csehek sem. Ugyanakkor a muszlimok elutasítottsága nagyobb, mint a zsidóké. Magyarország ebben nagyon jól áll, a zsidók elfogadottsága jóval meghaladja a muszlimokét (62%), míg a többi keleti országban nincs ilyen magas arány.
A homoszexuális és a leszbikus házasság legalizálására két kérdés is vonatkozott. Megkérdezték a fiatal felnőtteket (18-34) külön a két féltekén. Legerősebb ellenállás azokban az országokban volt, ahol legnagyobb az istenhit. Elutasítják az oroszok (86%), az ukránok (82%), moldávok, fehéroroszok (75%) és románok (66%), tehát ahol az ortodox vallásúak vannak többségben. A lengyelek (50%) és Magyarország (52%) újból középen helyezkedik el, az istenhittel egyenes arányban. Nagyon alacsony a szembenállás azokban a nyugati országokban, ahol gyenge az istenhit, ebben is vezetnek az északi országok, mint norvégok (14%), a svédek (5%), dánok (6%).
A Nyugat favorizálja az azonos neműek házasságát, szintén nagy a szétválás Kelet és Nyugat között. A csehek újból a nyugatiak között vannak (84%) elfogadja, ami megfelel vallástalanságuknak. Magyarországon csak 27% fogadja el a felnőtt lakosság körében, ami körülbelül megfelel a vallásossági aránynak. De teljes elutasításban vannak a grúzok, az örmények, oroszok, ukránok (5%), akik nagyon vallásosak.
A kérdések között szerepelt a legális abortusz elfogadása. Itt is óriási az olló Kelet és Nyugat között. Közép- és Kelet-Európa nem támogatja az abortusz legalizálását. Nyugat-Európában viszont nagy arányban elfogadják a legalizálást, például a svédek 94%-ban. (Korábban „európai értéknek” sorolták fel a kutatók az individualizmust, az ember önrendelkezési jogát. „A test önrendelkezési joga” mint liberális alapelv régóta a feminista harcok között van.) A csehek itt is a nyugatiak között vannak, 84%-ban elfogadják az abortuszt, míg a legvallásosabb országok, mint Moldova és Grúzia elutasítják (10-14%). A magyar és a szlovák eredmény együtt van, mindkettő 70%, ami elég magas. Mindez azt jelzi, hogy még a vallásosak is elfogadják az abortusz legalizálását. Hazánkban ez szocialista „vívmánynak” számít, nagyon liberalizáltnak nevezhető az abortusz törvényünk. A kormány családpolitikáját meghatározó döntéshozóknak ezt alaposan át kell gondolnia. Már vannak kezdeményezések a baba szívhangjának kismamák általi meghallgatására, ami más országok tapasztalata szerint kedvezően befolyásolja az erről való gondolkodást.
A felmérés tanulsága lehetne, hogy a vallásosság védőfaktort jelent az „európai értéknek” nevezett liberális elhajlások ellen. A keresztény hitben még lemaradásunk van a keleti blokk egyes országaihoz képest. Általában a középmezőnyben vagyunk, ami megosztottságunkat mutatja.
Figyelő
A kutatás értékelésében hangzik el a kérdés, hogy „Kereszténység az európai érték”? Mi van a multikulturalizmussal és a nyitott határokkal? Az „európai érték” gyakran a viták középpontjában áll. Az „európai érték” különböző dolgokat jelent a különböző emberek számára, erre jó példa ez a kutatás is. Egyeseknek a keresztény örökséget jelenti, másoknak a politikai liberalizmust, szekularizációt, a menekültek befogadását és demokratikus kormányt - írja a kutatás. Megállapítja, hogy az „európai érték” hasonló az amerikai liberális ideákhoz. Az EU Emberi Jogi Chartája magában foglalja a kulturális és vallási diverzitást, a diszkrimináció tilalmát, ami a valláson és a szexuális orientáción nyugszik, valamint a menekültek befogadási jogán, ami a szabadság garanciái az EU-ban. Ezek a jogok és princípiumok részei az EU felépítményének. Az EU-ban valóban ezt tekintik „európai értéknek”, melyek mára elfajult liberális ideák csupán, amiből kihagyják az európai keresztény örökséget. Ez más gondolkodást hoz az értékekről, a házasságról, családról és a migráns invázióról is, ami a probléma gyökerét adja Az EU-ban.
Az EU számára az „európai érték” maga a tökély, ám sajnálatos módon változás történt 2004-től kezdődően, mert az újonnan jelentkezők eltérnek az „értékektől”. Amióta a bolgárok, horvátok, ciprusiak, csehek, észtek, magyarok, litvánok, lettek, máltaiak, lengyelek, románok, szlovákok, szlovénok csatlakoztak az EU-hoz, megkezdődött a probléma. Ezek az országok ugyanis „kevésbé fogékonyak a vallási és kulturális pluralizmusra”- írják a kutatók. Amint a kérdésekből látni lehet, problémának a muszlim migráns invázió elfogadását, az abortusz és az azonos neműek házasságának legalizálását, és a keleti magas vallási hitet kell érteni. Ez kihívást jelent az „európai értékek” számára a kutatás szerint. Az EU következetesen a liberális ideákat és vallástalanságot mondja értéknek, figyelmen kívül hagyva, hogy Európa eredeti értéke a kereszténység, és miután a kutatásból kiderül, hogy a keletiek nagy eltérést mutatnak a nyugatiakhoz képest a keresztény hit javára, így ők képviselik a valódi „európai értéket”. Ezek jelentik a megosztottságot Kelet és Nyugat között, ami a migránsok megjelenése óta fokozódott. Ezen a ponton idézik a kutatók a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort, mint aki szemben áll az európai értékkel. A 2018-as júliusi beszédét szó szerint közlik: „Közép-Európa egy speciális kultúra, különbözik Nyugat-Európától. Minden európai embernek joga van megvédeni a keresztény kultúrát, és joga van elvetni a multikulturalizmus ideológiáját, és jogában áll elutasítani a migrációt és megvédeni a hagyományos családmodellt. Brüsszelben ezrek dolgoznak azon, aktivisták, bürokraták, politikusok, hogy a migrációt emberi jogként deklarálják. Ez az oka, amiért, elakarják venni tőlünk a jogot, hogy kivel akarunk élni”.
A kereszténység mint védőfaktor
A kutatás szerint a keletiek inkább a nemzeti identitás részének tartják a kereszténységet és kevésbé akceptálják a muszlimokat és a zsidókat. Ebben is kettéosztottság van, mert a nyugatiak kevésbé tartják a vallást az identitás részének, mint a keletiek. A nemzeti identitás és a családi háttér fontossága, valamint az országban születni tekintetében hasonló eltérés van Kelet és Nyugat között. Például a svédek és dánok 22-36%-a tartja fontosnak ezeket a tényezőket a nemzeti identitás szempontjából, míg a magyarok 90%-a és a lengyelek 83%-a.
Az istenhit kérdése nagy vízválasztó volt a felmérésben Kelet és Nyugat között, és minden további „liberális érték”-kérdésre adandó válasz e szerint alakult. Alulról vezetnek a hitetlenségben a svédek, belgák, hollandok, norvégok, dánok, franciák, angolok és finnek. A kelet- és közép-európai országokban nagyon magas a hit aránya, különösen Grúziában (99%), az Örményországban (95%), Moldovában, Romániában, Boszniában, Görögországban, Szerbiában, Horvátországban, Lengyelországban, Ukrajnában (kb.86%) és Fehéroroszországban (84%). Mi a középmezőnyben állunk, mint általában minden kérdés esetében, a finnek és a németek között. Jól látszik a megosztottság, az ország kicsit több mint fele (59%) vallásos, és ugyanez a helyzet a többi kérdésnél, melyek a liberális irányultságot vizsgálják. Viszont nagyon alacsony azok aránya, akiknek fontos a vallás a mindennapi életben. Nagy meglepetést a csehek okozták, mely kakukktojás a keleti blokkban, kitűnik vallástalanságával (29%) és ennek megfelelő liberális válaszadásaival, ahogy a későbbiekben látni fogjuk.
A muszlimok és zsidók elfogadásában is szétnyílik az olló Kelet és Nyugat között. A kérdés az volt, hogy családtagnak befogadnák-e az említett népcsoportok tagjait. Nyugat-Európa vezet az befogadásban, sokszor egészen 94 %-ig. Kelet- és Közép-Európa elutasítóbb, és ebben nem válnak el tőlünk a csehek sem. Ugyanakkor a muszlimok elutasítottsága nagyobb, mint a zsidóké. Magyarország ebben nagyon jól áll, a zsidók elfogadottsága jóval meghaladja a muszlimokét (62%), míg a többi keleti országban nincs ilyen magas arány.
A homoszexuális és a leszbikus házasság legalizálására két kérdés is vonatkozott. Megkérdezték a fiatal felnőtteket (18-34) külön a két féltekén. Legerősebb ellenállás azokban az országokban volt, ahol legnagyobb az istenhit. Elutasítják az oroszok (86%), az ukránok (82%), moldávok, fehéroroszok (75%) és románok (66%), tehát ahol az ortodox vallásúak vannak többségben. A lengyelek (50%) és Magyarország (52%) újból középen helyezkedik el, az istenhittel egyenes arányban. Nagyon alacsony a szembenállás azokban a nyugati országokban, ahol gyenge az istenhit, ebben is vezetnek az északi országok, mint norvégok (14%), a svédek (5%), dánok (6%).
A Nyugat favorizálja az azonos neműek házasságát, szintén nagy a szétválás Kelet és Nyugat között. A csehek újból a nyugatiak között vannak (84%) elfogadja, ami megfelel vallástalanságuknak. Magyarországon csak 27% fogadja el a felnőtt lakosság körében, ami körülbelül megfelel a vallásossági aránynak. De teljes elutasításban vannak a grúzok, az örmények, oroszok, ukránok (5%), akik nagyon vallásosak.
A kérdések között szerepelt a legális abortusz elfogadása. Itt is óriási az olló Kelet és Nyugat között. Közép- és Kelet-Európa nem támogatja az abortusz legalizálását. Nyugat-Európában viszont nagy arányban elfogadják a legalizálást, például a svédek 94%-ban. (Korábban „európai értéknek” sorolták fel a kutatók az individualizmust, az ember önrendelkezési jogát. „A test önrendelkezési joga” mint liberális alapelv régóta a feminista harcok között van.) A csehek itt is a nyugatiak között vannak, 84%-ban elfogadják az abortuszt, míg a legvallásosabb országok, mint Moldova és Grúzia elutasítják (10-14%). A magyar és a szlovák eredmény együtt van, mindkettő 70%, ami elég magas. Mindez azt jelzi, hogy még a vallásosak is elfogadják az abortusz legalizálását. Hazánkban ez szocialista „vívmánynak” számít, nagyon liberalizáltnak nevezhető az abortusz törvényünk. A kormány családpolitikáját meghatározó döntéshozóknak ezt alaposan át kell gondolnia. Már vannak kezdeményezések a baba szívhangjának kismamák általi meghallgatására, ami más országok tapasztalata szerint kedvezően befolyásolja az erről való gondolkodást.
A felmérés tanulsága lehetne, hogy a vallásosság védőfaktort jelent az „európai értéknek” nevezett liberális elhajlások ellen. A keresztény hitben még lemaradásunk van a keleti blokk egyes országaihoz képest. Általában a középmezőnyben vagyunk, ami megosztottságunkat mutatja.
Figyelő
Hasonló hírek