A globális migrációs csomagot ellenző CDU-s képviselők vezetője, Marian Wendt a Die Weltnek elmondta: Németországnak nem szabad csatlakoznia a megállapodáshoz, mert a jelenlegi formájában sok kérdést nyitva hagy, és nem választja szét egymástól a menekültügyi migrációt és a gazdasági bevándorlást. Hangsúlyozta, hogy tárgyilagos vitát kell folytatni a csomagról, mert csak így lehet megakadályozni, hogy továbbra is "valótlanságokat állító jobboldali populisták legyenek a hangadók" - tette hozzá a CDU politikusa. 

A megállapodásról a CDU és a CSU közös frakciójának keddi ülésén tárgyalnak. Az ügyet a frakció új vezetője, Ralph Brinkhaus emelte napirendre, miután többen kifogásolták a csomagot és a kormány magatartását. Fenntartásait hangoztatta mások mellett a CDU egyik elnökjelöltje, Jens Spahn, aki egy hét végi interjúban sürgette, hogy ne csak a kormány foglalkozzék az üggyel, hanem a CDU/CSU Bundestag-frakciója is. A Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte: csak olyan megállapodásról lehet szó, amelynek révén "Németország megőrzi szuverenitását a migráció irányításában és korlátozásában". 

Michael Kretschmer, Szászország tartomány CDU-s miniszterelnöke ugyancsak a napokban egy lapinterjúban felelőtlennek nevezte a kormány hozzáállását. Mint mondta, "populisták tiltakozási hullámot tudtak elindítani hamis állításokkal, mert nincs nyilvános vita erről a nemzetközi megállapodásról". "Hogyan lehet ennyire technokrata módon eljárni egy ilyen érzékeny ügyben?" - fogalmazott a tartományi kormányfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt interjúban. 

Hozzátette: a szövetségi kormánynak éppen azt kellene megtanulnia a 2015-ös menekültválságból, hogy a migráció ügyében "a lehető legnagyobb átláthatóságra, információra és vitára van szükség a parlamentben és a nyilvánosságban". A megállapodást a Bundestag pártjai közül csak a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) utasítja el egységesen. A szövetségi kormány menekült-, és bevándorlási politikájának bírálatára összpontosító ellenzéki párt társelnöke, Jörg Meuthen szerint ENSZ globális migrációs csomagja "áttelepítési program a szegénység elől menekülő gazdasági bevándorlók számára", ezért Németországnak nem szabad csatlakoznia. 

A Bundestag csütörtökön az AfD kezdeményezésére vitát tart a csomagról. A CSU részéről Alexander Dobrindt, a párt Bundestag-képviselőinek vezetője a frakcióülés előtt tett nyilatkozatában kiemelte: alaptalanok az aggodalmak, és Németország elemi érdeke, hogy nemzetközi szinten tárgyaljanak az csomag témáiról, köztük az illegális migráció visszaszorításáról és a származási-, és tranzitországok felelősségéről. 

Mint mondta, ügyelni kell a kommunikációra, nem szabad megengedni, hogy a csomag arra a sorsra jusson, mint a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP), amelyet a Zöldek ártalmasként tüntettek fel, és értelmezésük eluralkodott a nyilvánosságban. Most ugyanilyen folyamat fenyeget, ezúttal az AfD törekvései révén - fejtette ki Alexander Dobrindt. 

Andrea Nahles, az SPD elnök-frakcióvezetője a képviselőcsoport ülése előtt hangsúlyozta: "fölöttébb ésszerűtlen" lenne, ha Németország nem csatlakozna az egyezményhez, hiszen "a migrációt nem lehet megszüntetni". Az emberek a háborúk, a szegénység, a szükség miatt hagyják el hazájukat, a nemzetközi közösségnek pedig meg kell próbálnia szabályok közé szorítani ezt a folyamatot, az ENSZ migrációs csomagja pedig éppen ebbe az irányba mutat, ezért támogatandó - fejtette ki a szociáldemokraták vezetője. 

A kormány álláspontja szerint a megállapodás Németország érdekében áll, mert legfőbb célja az illegális migráció visszaszorítása. A kormány részéről azt is hangsúlyozzák, hogy a csomag csupán egy politikai szándéknyilatkozat és nem nemzetközi szerződés. Ezért nem is teremt jogi kötelezettségeket és nem érinti a csatlakozó országok nemzeti szuverenitását. 

Az egyezményt - hivatalos nevén Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról - decemberben fogadják el az ENSZ marokkói csúcstalálkozóján. Az elfogadás folyamatából kilépett az Egyesült Államok, Ausztrália, Magyarország és Ausztria, és a távozást mérlegeli a többi között Lengyelország.

MTI