Cropped landscape
Külföld
Háttérkép: Az Európai Unió jelene és jövője, az új törésvonalak
2018-10-2521:48
Világállam, vagy nemzetállam? – ez a fő kérdése a jövő évi európai parlamenti választásoknak. Vagy a „nem létező” világállamot eddig is kiszolgáló és Európát egyre súlyosabb helyzetbe hozók, vagy pedig a nemzetállamot nyíltan vállalók, a dolgokat nevükön nevező új szövetségek fognak győzedelmeskedni. Bogár László közgazdász, Boros Imre közgazdász és Bayer Zsolt műsorvezető ezúttal az Európai Unió jelenéről és a jövőjéről, az új törésvonalakról, a globalista europerek és a nemzetállami tömörülésű europerek közötti konfliktusról beszélgettek az ECHO TV Háttérkép című műsorának csütörtöki adásában. 
Az Európai Unió jelene és jövője az Európai Parlamentben manifesztálódik, vagyis ott érhető tetten az, ami az EU-t jellemzi, vezeti, illetve ott érhetők tetten azok a törekvések, amelyek jelen pillanatban az Európai Unióban megfogalmazódnak. Ami pedig magyar szempontól a legfontosabb teendője az Európai Uniónak, az a Magyarország ellen is elindított jogállamisági eljárás. A múlt héten először szerepelt a tagországok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek napirendjén a Magyarországgal szembeni ügy. A magyar kormány kész tisztázni magát a vádak alól, ezért részletes tájékoztatót fog összeállítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében. 

Bayer Zsolt műsorvezető szerint vicc az egész procedúra, hiszen már most tudja mindenki, hogy az egészből nem lesz semmi, mivel a lengyelek bejelentették, megvétózzák a magyarok elleni szankciókat. Boros Imre közgazdász kiemelte, van a lényeg és van a látszat, s bizony ez utóbbiból tájékozódik az emberek több mint 90 százaléka. 

Hozzátette:
az a látszat, hogy mi, magyarok fekete bárányok vagyunk, a Sargentini-jelentés is egy látszat, most az osztrák elnökség pedig igyekszik a lényeg felé közelíteni. Az Európai Parlamentben különösen nem érdeklődtek a magyar vélemény iránt, Orbán Viktor kapott hét percet, tehát gyakorlatilag mintegy kiáltványszerűn tudta összefoglalni a véleményét. Most azt mondja az osztrák elnökség, meghallgatjuk a magyarokat.
Bayer Zsolt felhívta rá a figyelmet, hazánk a hetes cikk szerinti eljárás ügyében számíthat a lengyel vétón kívül a csehekére, a szlovákokére, sőt akár még a románokéra is. 

Boros Imrével egyetértve Bogár László is kiemelte, van egy színjáték, aminek a célja a manőverezés a jövő évi európai parlamenti választásokra, ugyanakkor van egy valóságos összeütközés is. A közgazdász felidézte Francis Fukuyama amerikai filozófus A történelem vége? című művét, amelyben 30 éve azt jósolta, hogy győz a liberális demokrácia és eljön az örök béke és jólét korszaka. Erre érkezett, mintegy válaszként Samuel P. Huntington nagy vihart kavart 1993-as cikke a Foreign Affairs c. szaklapban a civilizációk összecsapásáról. 
Ma ez a nagy súrlódás, tehát a tektonikus összeütközés valóban a nagy civilizációk összecsapása. (…) Az uralmi elitek az elmúlt 30 évben, az elmúlt 5-6 évben, illetve ez elmúlt 3 évben is úgy gondolták, nekik soha semmi egyéb feladatuk nem lehet, mint a globalo gazdi példamutató kiszolgálása
– jelentette ki Bogár László. 

Úgy fogalmazott, az, hogy ez a multikulturális híg moslék lett a valaha létező nemzeti kultúrák helyett, az nem nagyon zavarta az európai fehér embert, de most már a bőrén érzi a közbiztonságban, az életszínvonala süllyedésében. 

Orbán Viktor miniszterelnökre utalva Bogár László Bibó István szavait idézte, miszerint mindig óriási kockázatot vállal az, aki először nevezi nevén a dolgokat. 
Orbán Viktor sorsa az, hogy Európa nevében - bizonyos értelemben még globálisan is - a nevén nevezze a dolgokat, ez pedig rendkívül konfliktusos helyzeteket eredményez
– tette hozzá. 
A teljes adás:
ECHO TV - A nemzet hangja - Háttérkép
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ