A taláros testület döntése is azt jelzi, hogy Ukrajnában folytatódik a nemzetiségi kisebbségek jogainak szűkítése, és az állam teljesen el akarja lehetetleníteni a nemzetiségi közösségek helyzetét". Hozzátette: "Az alkotmánybíróság a nacionalista erők kedvében járva politikai és nem jogi döntést hozott, amikor a nyelvtörvényt tartalmilag nem vizsgálva, formai okokra hivatkozva minősítette azt alkotmányellenesnek". A KMKSZ-tisztségviselő kifejtette, hogy az alkotmánybírósági határozat eredményeként jelenleg nincs olyan törvény, amely megfelelően szabályozná a kisebbségi nyelvhasználatot, ezért veszélybe kerültek a kétnyelvű utcanévtáblák, köztéri feliratok, a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatának lehetősége.
Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és a nemzetközi jogvédő szervezetek is felemelik a hangjukat a kérdésben, hiszen Ukrajnának vannak olyan nemzetközi kötelezettségvállalásai, amelyekkel az alkotmánybírósági döntés összeegyeztethetetlen.
"A KMKSZ eddig is megtett, és a jövőben is megtesz mindent a törvények adta lehetőségeken belül annak érdekében, hogy bővüljenek a kisebbségi nyelvhasználati jogok Ukrajnában" - hangsúlyozta Darcsi Karolina. Az ukrán alkotmánybíróság szerdán hozott döntésével alkotmányellenesnek minősítette a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-ben életbe lépett törvényt. A testület indokolása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a parlament. Az alkotmánybíróság a törvény tartalmát nem vizsgálta.
Orbán Viktor tegnap
telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével. A beszélgetésből kiderül, hogy a magyar kormány kész pénzügyi segítséget is nyújtani az újjáépítéshez. Ezen felül Orbán Viktor megerősítette, hogy a kárpátaljai magyarok számíthatnak a magyar kormány támogatására.
MTI