A brüsszeli tanácsülés résztvevői felszólították Mogherinit, hogy haladéktalanul dolgozzon ki javaslatokat a Mianmar elleni uniós fegyverembargó kiterjesztésére, illetve készítsen elő célzott szankciókat a hadsereg azon vezetői ellen, akik felelősek a tisztogatásért. Az uniós külügyminiszterek elítélték a mianmari fegyveres erők által elkövetett, "jelenleg is folytatódó, széles körű és módszeres emberijog-sértéseket", például a tömeges nemi erőszakot és a gyilkosságokat.

Emellett felszólították a délkelet-ázsiai ország kormányát, hogy teremtse meg a rohingja menekültek "önkéntes és biztonságos" hazatérésének feltételeit, valamint állítsa bíróság elé a felelősöket. Az Egyesült Államok decemberben büntetőintézkedéseket fogadott el az etnikai tisztogatás irányításával vádolt Maung Maung Soe tábornok ellen. Névtelenséget kérő uniós diplomaták szerint az EU szankciós listája több nevet fog tartalmazni.

A nyugat-mianmari Arakán szövetségi államból - becslések szerint - körülbelül 700 ezer rohingja menekült el tavaly augusztus vége óta a mianmari hadsereg "tisztogató" műveletei miatt, amelyeket a katonaság muszlim szélsőségesek támadásaira válaszul indított. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa etnikai tisztogatásnak minősítette a történteket. Arakánban nagyjából egymillió rohingja muszlim élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, ugyanis a többségében buddhista Mianmar vezetése bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.

MTI