Hozzátette, Klaus Iohannis román államfőhöz hasonlóan Viorica Dancila is rendkívül EU-párti, továbbá mindketten elkötelezettek a jogállamisági elvek mellett. A bizottság elnöke arról számolt be, hogy a találkozón egyebek között a jövő évi román uniós elnökségről, az EU következő költségvetési keretéről, illetve a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmusról és az ország jövőbeli schengeni övezeti tagságáról is egyeztettek. Juncker emellett elismételte korábbi kijelentését, miszerint a Romániával és Bulgáriával szembeni értékelési mechanizmust a bizottság mandátumának végéig le kell zárni, és hangsúlyozta, hogy a két országot mielőbb fel kell venni a schengeni övezetbe. 

 "Az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét biztosítani kell, nem szabad beavatkozni a bírósági ügyekbe" - hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint ez adott az országában, ahol "nagyon pozitív fejlemények" történnek. Az Európai Bizottság januárban aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reform miatt. A három törvényből álló igazságügyi csomagból előző héten már a harmadik jogszabály is megbukott az alkotmánybírósági normakontrollon. Romániában immáron egy éve szerveznek kisebb-nagyobb tüntetéseket azon helyi civil szervezetek, melyek szerint a korrupt politikusok megmentése érdekében akarják átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. A kormányoldal szerint viszont a reform azért szükséges, mivel Románia ügyészállammá vált, ahol sérül az ártatlanság vélelme. Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos Románia számára, mivel több uniós tagállam is ettől tette függővé felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.

MTI