Cropped landscape
Külföld
Heti terror: A párizsi merénylet óta Európa többet költ a biztonságra
2018-02-0521:00
párizsi merénylet, terrorizmus, határvédelem, ensz, USA, donald trump
Megkezdődött Salah Abdeslam, a 2015 novemberi párizsi merényletek főszervezőjének tartott férfi pere, aki Belgiumban áll bíróság elé. Arról is beszéltek biztonságpolitikai szakértőink, hogy mit jelent az ENSZ migrációs programja a világ számára, valamint az Egyesült Államok nukleáris haderejének fejlesztése is téma volt. 
A 26 éves marokkói származású, de francia állampolgárságú Salah Abdeslamot 2016. márciusában fogták el Brüsszelben. Egy hónappal később adták át Franciaországnak, azóta magánzárkában tartják szigorú őrizet alatt. Azért kell Belgiumban bíróság elé állnia, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően társával rendőrökre támadtak. Franciaországban pedig azért, mert lakásokat bérelt ki Párizsban a 130 áldozatot követelő merényletek elkövetői számára. Az is bizonyított, hogy Párizsban volt november 13-án. A Stade de France stadionhoz ő szállította a három öngyilkos merénylőt. Maga is robbanóövet viselt, de nem hozta működésbe, hanem visszamenekült Brüsszelbe.  

Nógrádi György: 
Hivatalosan rengeteg, valóságban kevesebb tanulságot vont le Európa ebből a tragédiából. Jelenleg ott tartunk, hogy Németországban a bűncselekmények 17 százalékát követik el észak-afrikaiak. Minden országban van valami, amiért nem lehet őket visszaküldeni. Ma a terrorcselekmények döntő része Európán kívül van puha célpontok ellen. 
Kis-Benedek József: 
Az Európai Unió országai többet költenek biztonságra a párizsi merénylet óta. Bizonyítja, hogy új szervezeteket hoztak létre, megerősítették a nemzetközi- és a szolgálatok közötti együttműködést is. 
Nógrádi György szerint Magyarország azzal, hogy megépítette a déli határán a kerítést, azzal a kockázatot minimálisra vitte le. Annyit látni kell, hogy schengeni határok vannak, tehát ezeken belül, bárki betud jönni, ha terrorcselekményt akar végrehajtani. 

Kis-Benedek József hozzátette szerinte az együttműködésre kell a hangsúlyt fektetni és nem délről, hanem főként nyugatról várjuk a terroristákat. Nincs más megoldás minthogy együttműködjenek a hatóságok különben győznek a terroristák. 

Nógrádi György korábban úgy reagált, hogy az ENSZ vezetője stratégiai hibát követ el és más szemüvegen nézi a dolgokat, amely szerint a migránsok rendelkezzenek ugyanolyan jogokkal, mint bárki. 

Az Egyesült Államok pedig amiatt aggódik, hogy elrettentő nukleáris fegyverarzenálja elavult, és nem eléggé hatékony. Donald Tump első évértékelő beszédében azt mondta, hogy az észak-koreai nukleáris töltetű rakéták már a közeljövőben fenyegetik majd az Egyesült Államokat. A Fehér Ház pedig nem sokkal később bejelentette a nukleáris csapásmérő fegyverzet korszerűsítését. 

Az Egyesült Államok Oroszország, Észak-Korea és Irán mellett mostantól Kínát is potenciális fenyegetésnek tartja. Washington szerint Peking túlzott mértékben növelte nukleáris erejét. Az amerikai kormány szakértői szerint a kisebb atomfegyverek fejlesztése megfelelő választ a fenyegetésre. Úgy látják, hogy a kisebb, 20 kilotonna alatti robbanófejek bár nem annyira erősek, de még megfelelően nagy pusztítóerővel rendelkeznek. 
 
Donald Trump folytatja elődje megkezdett atomfegyver-modernizációját is, amely érinti a szárazföldről, hajóról vagy tengeralattjáróról indítható rakétákat. Ezen kívül nagyobb hangsúlyt fektetnek a tengerről indítható nukleáris rakéták fejlesztésére. Peking és Moszkva azonnal elítélték a lépést. 

Nógrádi György:
Ahhoz, hogy az USA katonailag fellépjen Pekinggel kell egyeztetni, nem az oroszokkal. Japán nyilvánvalóan fél egy koreai atomfegyvertől. 
A teljes beszélgetés IDE KATTINTVA megtekinthető.

ECHO TV – Heti terror 
A weboldalon sütiket használunk, hogy kényelmesebb legyen a böngészés. További információ