Külföld
Uniós külügyminiszteri csúcs lesz Brüsszelben
2018-01-2118:01
A közel-keleti békefolyamat lehetőségeiről, a líbiai helyzet alakulásáról és ezzel összefüggésben a migrációs feladatokról tárgyalnak az uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben.
Az uniós tagállamok szakminiszterei egynapos tanácskozásuk alkalmával véleménycserét folytatnak a Közel-Keleten bekövetkezett legújabb fejleményekről informális munkaebéd keretében Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. Ennek során áttekintik a békefolyamatot alakító nemzetközi helyzetet és a tárgyalások lehetőségeit, megvitatják a kétoldalú kapcsolatokat és a regionális feladatokat. Az uniós miniszterek átbeszélik, hogy az Európai Unió milyen módon tudja hatékonyabban segíteni a két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló békés megoldás lehetőségéről folytatott tárgyalások előre menetelét.
A tanács ugyancsak áttekinti a líbiai helyzetet az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel összefogva létrehozott közös migrációs munkacsoport decemberi ülésének eredményei nyomán. A külügyminiszterek megvitatják a belső konszolidációs folyamatok és a migráció területén elért eredményeket, megbeszélik, hogy az unió milyen módon tudja segíteni a megkezdett folyamatokat, milyen határvédelmi rendelkezésekre és eszközökre van szükség, a visegrádi országok decemberi felajánlása mellett. A V4-ek vezetői arról döntöttek, hogy 35 millió euró (11 milliárd forint) értékben biztosítják a líbiai határvédelmet is erősítő uniós program második szakaszának teljes körű finanszírozását, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához.
A külügyminiszterek megbeszélése várakozások szerint hozzájárul a közel-keleti kvartett (EU, Egyesült Államok, ENSZ és Oroszország) január végére tervezett negyedik ülésének előkészítéséhez. A kvartett támogatja az ENSZ égisze alatt Líbiában zajló politikai folyamatot, amelynek munkájában az EU, az ENSZ, az Afrikai Unió és az Arab Államok Ligája vesznek részt.
A Külügyek Tanácsa ezek mellett az Európai Unió aktuális külpolitikai témáit vitatja meg, azaz a miniszterek áttekintik a sürgős nemzetközi kérdéseket. Ezek között az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal folytatott kapcsolatok jövőjét, ugyanis a jelenlegi partnerségi megállapodás - a 2000-ben elfogadott cotonoui megállapodás - 2020-ban lejár.
A megállapodás a fejlődő országok és az EU közötti legnagyobb szabású partnerségi együttműködés, amely az EU-nak 79 országgal - köztük 48 szubszaharai országgal - fennálló kapcsolatait szabályozza. Célja a szegénység enyhítése, majd felszámolása, valamint az érintett országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának elősegítése.
Az uniós országok külügyminiszterei emellett várhatóan szankciókat fogadnak el Venezuela hét vezető tisztségviselőjével szemben. Az unió első ízben vesz fel természetes személyeket venezuelai szankciós listájára. A korlátozó intézkedések okai között szerepel az emberi jogok súlyos megsértése, ugyanis az említettek felelősei többek között a kormányellenes tüntetések véres leverésének. A szankciók várhatóan az Európai Unió területére való beutazás teljes körű tiltását is magukban foglalják majd.
MTI
A tanács ugyancsak áttekinti a líbiai helyzetet az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel összefogva létrehozott közös migrációs munkacsoport decemberi ülésének eredményei nyomán. A külügyminiszterek megvitatják a belső konszolidációs folyamatok és a migráció területén elért eredményeket, megbeszélik, hogy az unió milyen módon tudja segíteni a megkezdett folyamatokat, milyen határvédelmi rendelkezésekre és eszközökre van szükség, a visegrádi országok decemberi felajánlása mellett. A V4-ek vezetői arról döntöttek, hogy 35 millió euró (11 milliárd forint) értékben biztosítják a líbiai határvédelmet is erősítő uniós program második szakaszának teljes körű finanszírozását, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához.
A külügyminiszterek megbeszélése várakozások szerint hozzájárul a közel-keleti kvartett (EU, Egyesült Államok, ENSZ és Oroszország) január végére tervezett negyedik ülésének előkészítéséhez. A kvartett támogatja az ENSZ égisze alatt Líbiában zajló politikai folyamatot, amelynek munkájában az EU, az ENSZ, az Afrikai Unió és az Arab Államok Ligája vesznek részt.
A Külügyek Tanácsa ezek mellett az Európai Unió aktuális külpolitikai témáit vitatja meg, azaz a miniszterek áttekintik a sürgős nemzetközi kérdéseket. Ezek között az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal folytatott kapcsolatok jövőjét, ugyanis a jelenlegi partnerségi megállapodás - a 2000-ben elfogadott cotonoui megállapodás - 2020-ban lejár.
A megállapodás a fejlődő országok és az EU közötti legnagyobb szabású partnerségi együttműködés, amely az EU-nak 79 országgal - köztük 48 szubszaharai országgal - fennálló kapcsolatait szabályozza. Célja a szegénység enyhítése, majd felszámolása, valamint az érintett országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának elősegítése.
Az uniós országok külügyminiszterei emellett várhatóan szankciókat fogadnak el Venezuela hét vezető tisztségviselőjével szemben. Az unió első ízben vesz fel természetes személyeket venezuelai szankciós listájára. A korlátozó intézkedések okai között szerepel az emberi jogok súlyos megsértése, ugyanis az említettek felelősei többek között a kormányellenes tüntetések véres leverésének. A szankciók várhatóan az Európai Unió területére való beutazás teljes körű tiltását is magukban foglalják majd.
MTI
Hasonló hírek