A hírportál megbízásából, a BMG Research közvélemény-kutató intézet által készített felmérésen ugyanazt a kérdést tették fel a polgároknak, amelyet a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáskor, vagyis arra kellett válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyságnak az EU tagjának kell-e maradnia, vagy távoznia kell az EU-ból. A közvélemény-kutatás során 1509 felnőttet kérdeztek meg december 5. és 8. között. A felmérés szerint a maradni akarók száma tíz százalékponttal haladja meg a kilépést támogatók számát. A megkérdezettek 51%-a a tagság mellett, 41%-a pedig ellene van, 7%-uk azt mondta, hogy "nem tudja", 1%-uk pedig elutasította a válaszadást. A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 %-os többsége voksolt a kilépésre, 48,1%-a pedig ellene. Nagy-Britannia 2019. március 29-én lép ki hivatalosan az EU-ból.

A januárban kezdődő második szakasz napirendjén először a brit kormány által javasolt átmeneti, hivatalos londoni szóhasználat szerint bevezetési időszakról szóló tárgyalások szerepelnek. A brit gazdaság számára a legnagyobb tétje azonban annak lesz, hogy milyen kereskedelmi megállapodást sikerül elérni a második tárgyalási szakaszban az Európai Unióval. Ha Nagy-Britannia átfogó kereskedelmi egyezmény nélkül lép ki az unióból, az EU-val folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnek életbe. A WTO-szabályozás alapján viszont vám-, illetve nem vámjellegű akadályok emelkednének az évente csaknem 640 milliárd euró értékű, jelenleg teljesen vámmentes kétoldalú kereskedelmi forgalom elé. Ennek elkerülése végett London átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

MTI