Belföld
Mansfeld Péterre emlékeztek kivégzésének 60. évfordulóján
2019-03-2211:18
Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg csütörtökön Budapesten a hatvan éve kivégzett Mansfeld Péterről, aki az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozata volt. Mansfeld Pétert Csepel díszpolgárává nyilvánították.
Az Új köztemető 301-es parcellájában lévő sírjánál - mások mellett - Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója koszorúzott.
Mansfeld Péter egykori csepeli iskolájának emléktáblájánál Wittner Mária 1956-os halálraítélt mondott beszédet, azt hangsúlyozva, hogy Mansfeld Péter példaképe lett a magyar ifjúságnak.
Wittner Mária felidézte, amikor Mansfeld Péter II. kerületi szobrát leleplezték, sokak megütköztek azon, hogy meztelenül ábrázolták a fiút. Wittner Mária azt mondta: a gondolat, amely a szobrot megalkotta, kettős. Tükrözi egyfelől a születés ártatlanságát, de a lemeztelenített ember megalázottságára is utal.
Mansfeld Pétert - Németh Szilárd javaslatára - posztumusz Csepel díszpolgárává nyilvánították. A kitüntető címet csütörtökön Wittner Mária vette át Borbély Lénárdtól (Fidesz-KDNP), a kerület polgármesterétől.
Mansfeld Pétert 1959. március 21-én, néhány nappal 18. születésnapjának betöltése után végezték ki. Az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozatát a rendszerváltás után, 1990-ben rehabilitálták, az Új köztemető 301-es parcellájában temették újra, neve a megtorlások embertelenségének jelképévé vált.
Mansfeld Péter 1941. március 10-én született Budapesten. Az általános iskola után esztergályos ipari tanuló lett Csepelen, ahol megtanult gépkocsit vezetni, és a szakma legjobb ipari tanulója versenyen a második lett, később a MÁVAG-ba helyezték át.
Mansfeld Péter 1996-ban posztumusz Magyar Örökség kitüntető címben részesült, 2002-ben avatták fel emléktábláját egykori csepeli iskolájában, Poznanban és Csepelen utcát neveztek el róla. A budapesti I. kerületben, a Szabó Ilonka utcában áll a Melocco Miklós által készített emlékműve, a II. kerületi, Gül Baba türbéjéhez közeli Mansfeld parkban pedig Menasági Péter szobra.
MTI
Mansfeld Péter egykori csepeli iskolájának emléktáblájánál Wittner Mária 1956-os halálraítélt mondott beszédet, azt hangsúlyozva, hogy Mansfeld Péter példaképe lett a magyar ifjúságnak.
Wittner Mária felidézte, amikor Mansfeld Péter II. kerületi szobrát leleplezték, sokak megütköztek azon, hogy meztelenül ábrázolták a fiút. Wittner Mária azt mondta: a gondolat, amely a szobrot megalkotta, kettős. Tükrözi egyfelől a születés ártatlanságát, de a lemeztelenített ember megalázottságára is utal.
Mansfeld Pétert - Németh Szilárd javaslatára - posztumusz Csepel díszpolgárává nyilvánították. A kitüntető címet csütörtökön Wittner Mária vette át Borbély Lénárdtól (Fidesz-KDNP), a kerület polgármesterétől.
Mansfeld Pétert 1959. március 21-én, néhány nappal 18. születésnapjának betöltése után végezték ki. Az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozatát a rendszerváltás után, 1990-ben rehabilitálták, az Új köztemető 301-es parcellájában temették újra, neve a megtorlások embertelenségének jelképévé vált.
Mansfeld Péter 1941. március 10-én született Budapesten. Az általános iskola után esztergályos ipari tanuló lett Csepelen, ahol megtanult gépkocsit vezetni, és a szakma legjobb ipari tanulója versenyen a második lett, később a MÁVAG-ba helyezték át.
Mansfeld Péter 1996-ban posztumusz Magyar Örökség kitüntető címben részesült, 2002-ben avatták fel emléktábláját egykori csepeli iskolájában, Poznanban és Csepelen utcát neveztek el róla. A budapesti I. kerületben, a Szabó Ilonka utcában áll a Melocco Miklós által készített emlékműve, a II. kerületi, Gül Baba türbéjéhez közeli Mansfeld parkban pedig Menasági Péter szobra.
MTI