Belföld
Tegnapi történelem: A lakitelki sátortól a legerősebb rendszerváltó erő megszületéséig
2019-03-1906:05
1989 első hónapjai gyökeres fordulatot jelentettek a hazai politikai életben. Az ellenzék nyíltan a Kádár-rendszer leváltásának igényével lépett fel, és megkezdte saját politikai programjának megfogalmazását is. 30 éve, 1989 márciusában tartotta a Magyar Demokrata Fórum az első Országos Gyűlését. Egy széles körben elterjedt és jól megszervezett mozgalom képviselői tanácskoztak a párttá alakulás szükségességéről és a közeljövő kihívásairól. Szekér Nóra és Kiss Gy. Csaba történész az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában rávilágított, tulajdonképpen az MDF a semmiből tudott megszerveződni és lényegében egy esztendő alatt országos hálózattá tudott alakulni, ami bizonyítja, hogy volt a magyar társadalomban rendszerváltó akarat. Műsorvezető: Ferkó Dániel.
Az 1960-as évek végén egy olyan baráti asztaltársaság alakult meg, amelynek tagja volt Für Lajos, Száraz György író, Kósa László akadémikus, Varga Lajos Márton irodalomtörténész.
Ez elsősorban egy irodalmi asztaltársaság volt, ahol rengeteg határon túli író is megjelent
– közölte Kiss Gy. Csaba. A történész felhívta rá a figyelmet, a Kádár-korszakban a magyar ellenzéki tevékenység fontos területe volt a kulturális, irodalmi élet, a létező intézmények, mint a Magyar Írószövetség, a folyóiratok meghódítása, vagyis olyan fórumok jöttek létre, ahol a „tűrt” kategórián túli kérdésekről, mint például a külhoni magyarság ügye, vagy a nemzeti kérdések is, lehetett beszélni.
A hatalom fellépett azok ellen, akik tollal harcoltak a rendszer ellen. A publikálási tilalom többi között érintette Csoóri Sándort, vagy éppen Csurka Istvánt is. Ferkó Dániel felvetésére, hogy a mennyire voltak kitéve zaklatásnak a hasonló körök, Szekér Nóra elmondta, különbséget kell tenni a Rákosi- és a Kádár-rendszer között, ugyanis a Kádár-rendszerben az állambiztonság nem létezett nyíltan, hanem a Belügyminisztérium alatt rejtve működött. Hozzátette:
A hatalom fellépett azok ellen, akik tollal harcoltak a rendszer ellen. A publikálási tilalom többi között érintette Csoóri Sándort, vagy éppen Csurka Istvánt is. Ferkó Dániel felvetésére, hogy a mennyire voltak kitéve zaklatásnak a hasonló körök, Szekér Nóra elmondta, különbséget kell tenni a Rákosi- és a Kádár-rendszer között, ugyanis a Kádár-rendszerben az állambiztonság nem létezett nyíltan, hanem a Belügyminisztérium alatt rejtve működött. Hozzátette:
meghatározó szerepet játszott a társadalom megfigyelése szempontjából, ugyanakkor nem csak arról volt szó, hogy az ügynökök információt szerezzenek egy az ellenségesnek minősített csoportról, hanem arról is, hogy befolyásolják az ottani eseményeket, vagyis egyértelmű cél volt a bomlasztás.
Szekér Nóra kiemelte, Lezsák Sándor állambiztonsági megfigyelése nagyon koncentrált volt, ahogy Bíró Zoltáné is.
Kiss Gy. Csaba aláhúzta, Magyarországon, különösen vidéken volt nehéz egy társaságnak felülütnie a fejét. A történész arról is beszélt, a legnagyobb veszélynek a Kádár-korszak a nacionalizmust tartotta, ez nem volt így Csehszlovákiában, Romániában és Lengyelországban sem, de nálunk igen, 1956 árnyéka miatt és a határon túli magyarok miatt.
Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált a Kádár-rendszer gazdasági, társadalmi, politikai válsága. Az MDF 1987-ben, Lakitelken bontott zászlót. A pártalapító Kiss Gy. Csaba emlékeztetett, a találkozó egyfajta ébresztő volt, hiszen a rendkívül rossz gazdasági helyzetben az emberek fogytán voltak a tűréshatárukon.
Kiss Gy. Csaba aláhúzta, Magyarországon, különösen vidéken volt nehéz egy társaságnak felülütnie a fejét. A történész arról is beszélt, a legnagyobb veszélynek a Kádár-korszak a nacionalizmust tartotta, ez nem volt így Csehszlovákiában, Romániában és Lengyelországban sem, de nálunk igen, 1956 árnyéka miatt és a határon túli magyarok miatt.
Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált a Kádár-rendszer gazdasági, társadalmi, politikai válsága. Az MDF 1987-ben, Lakitelken bontott zászlót. A pártalapító Kiss Gy. Csaba emlékeztetett, a találkozó egyfajta ébresztő volt, hiszen a rendkívül rossz gazdasági helyzetben az emberek fogytán voltak a tűréshatárukon.
A Magyar Demokrata Fórum egyrészt szerette volna felmutatni a szerveződés lehetőségét, a másik fontos dolog pedig a sajtószabadság követelése volt
– tette hozzá
Kiss Gy. Csaba távlatilag elkerülhetetlennek tartotta, hogy az MDF párttá alakuljon, ugyanakkor úgy gondolta, egy koalíciós párt legyen, amely a szélsőségeket kizárja magából.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak mekkora szerepe volt abban, hogy ki irányítsa Magyarországot, Szekér Nóra elmondta, Antall József személye az USA-ban egy olyan lehetőséget jelentett, hogy a stabilitás biztosítva legyen Közép-Európában, Washington igazából nem személyekben gondolkodott, hanem stabilitásban és Amerika nem dönthette el egy választás eredményét.
Teljes adás:
Kiss Gy. Csaba távlatilag elkerülhetetlennek tartotta, hogy az MDF párttá alakuljon, ugyanakkor úgy gondolta, egy koalíciós párt legyen, amely a szélsőségeket kizárja magából.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak mekkora szerepe volt abban, hogy ki irányítsa Magyarországot, Szekér Nóra elmondta, Antall József személye az USA-ban egy olyan lehetőséget jelentett, hogy a stabilitás biztosítva legyen Közép-Európában, Washington igazából nem személyekben gondolkodott, hanem stabilitásban és Amerika nem dönthette el egy választás eredményét.
Teljes adás:
ECHO TV – A nemzet hangja – Tegnapi történelem