Jászainé Fekete Judit szerint jó az, ha a gyerekek korán megismerkednek az 1848-49-es korszakhoz köthető népdalokkal, ha a foglalkozásokon papírzászlót, vagy éppen csákót készítenek. Hozzátette: A Nemzeti Múzeumnak nagyon jó múzeumpedagógiai foglalkozásai vannak minden korosztály számára.
A gyerekek figyelmét érdekességekkel lehet felkelteni. A történelemtanár ezek közül elmondta,
Petőfi Sándor elfelejtette magával vinni a Nemzeti dalt a Landerer nyomdába, így fejből kellett újra leírnia.
A történelemtanár felidézte, példa nélkülinek tekinthető, hogy a miután kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot
a márciusi ifjak hazamentek ebédelni és megbeszélték, hogy délután 3 órakor „folytatják a forradalmat” a Nemzeti múzeumnál.
További figyelemre méltó történet, hogy amikor 1848. március 15-én – az eső dacára – tízezer fő gyűlt össze a Nemzeti múzeum épülete előtt, Petőfiék nem tudták magukat átverekedni a bejárathoz, hanem hátsó bejáraton átjutottak be az épületben és léptek ki a lépcsőre.
Minden bizonnyal Petőfi itt nem szavalta el a Nemzeti dalt, hiszen mindenki kezében ott volt a kinyomtatott példány. Petőfi nem említi a naplójában, amiben pedig részletesen leírta az eseményeket
– tette hozzá
Arra a felvetésre, hogy melyik az a kor, amikor egy gyermek felfogja az 1848-49-es szabadságharc, a függetlenség háború jelentőségét, Jászainé Fekete Judit elmondta, általános iskola felső tagozatában már mindenképpen lehet erről beszélni, ekkor már érdemes az összefüggésekre is felhívni a figyelmet.
Teljes beszélgetés:
ECHO TV – A nemzet hangja – Jó reggelt!