A korszak talán legismertebb női alakja Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia. Hernády Zsolt történész emlékeztetett, a magyar események szempontjából meghatározó volt, hogy 1848. március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ez pedig lökést adott a márciusi ifjaknak. A Nemzeti dalt Petőfi Sándor március 13-án írta pesti lakásán.
Érdekesség, hogy hónapokkal korábban Petőfi a nászútján a francia forradalom történetét olvasta. A nemzeti trikolor megszületése az 1789-es franciaországi forradalomhoz köthető és a párizsi események megihlették a Petőfi házaspárt is. Hernády Zsolt elmondta, amikor
a költő papírra vetette a Nemzeti dal sorait Szendrey Júlia éppen egy nemzeti színű főkötőt varrt magának és március 15-én ő volt az, aki egy gyönggyel fűzött kokárdát készített Petőfinek.
A trikolor nemzeti jelképpé vált, tehát nem véletlen, hogy a V. Ferdinánd által szentesített áprilisi törvények kimondják, hogy a háromszínű rózsa polgári jelkép
– tette hozzá.
A történész felhívta rá a figyelmet, hogy a forradalom számos magánéletben is fordulópontot jelentett. Példaként hozta fel, hogy a hideg, esős március 15-ei napon a tömegben találkozott az akkor 15 éves Szilágyi Lilla színésznő és az egyik márciusi ifjú Bulyovszky Gyula. Ők 1848 novemberében már össze is házasodtak.
1848. március 15-én a Nemzeti Színház a Bánk bánt tűzte műsorára, Gertrudis szerepét pedig Laborfalvi Róza játszotta. Hernády Zsolt elmondta, ő volt az, aki Jókai Mór szónoklata közben odalépett az íróhoz, a kokárdáját az író felöltőjére tűzte és állítólag egy csókot is adott neki.
Ez annyira elvarázsolta Jókait, hogy édesanyja és barátja Petőfi tiltakozása ellenére is feleségül vette Laborfalvi Rózát és nagyon boldog házasságban éltek
– emlékeztetett.
Teljes beszélgetés:
ECHO TV – A nemzet hangja – Jó reggelt!