A kerület országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, "önállóságunk nem lehet alku tárgya; ahogyan akkor sem volt az, ma sem az", mert a magyarok a mában is saját értékeik mentén akarják jövőjüket formálni. A polgári kormány kezdetektől ezen a talajon áll, az elmúlt évek kitartó munkája pedig a kormányt igazolja - hangsúlyozta, hozzátéve: az elért eredmények annak köszönhetők, hogy "mertünk önállóak lenni, mertük a saját utunkat követni". "Biztos alapokra építhetjük a jövő terveit, a magyar gazdaság jobb teljesítményére, a magyar emberek és a vállalkozások munkájára" - mondta Varga Mihály. 

A pénzügyminiszter szerint ennek köszönhetően lehet egyre több pénzt fordítani például a gyereket nevelő családok támogatására, a gyermeknevelés költségeinek csökkentésére. Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy hamarosan az Európai Unió jövőjéről kell dönteni, ezért a kormány minden rendelkezésre álló információt megoszt az emberekkel, akik csak akkor hozhatnak felelős döntést, ha tudják, "milyen lépéseket tervez Brüsszel és mit gondol erről Budapest". 

Megjegyezte, vannak erők, amelyek a nemzetek visszaszorítására, a nemzetek Európájának lebontására törekednek, a magyar kormány azonban nem támogatja egy olyan "új birodalom" létrehozását, amely támadja a nemzeti kultúrát és kiveszi az országok kezéből a sorsukról való döntés jogát. Hangsúlyozta, a magyarság az elmúlt ezer évben akár kíméletlenül nagy áldozatok árán is kész volt kezébe venni a sorsát, amikor a történelmi helyzet úgy hozta. 

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, sem Világoson, sem Aradon nem ért véget a magyar szabadság ügye, mert a nemzet hihetetlen áldozatokat követően sem adta fel. A szabadság hőseire azért is emlékezni kell, mert a szabadság nem örök és állandó, hanem "olyan út, amelyen járni kell; levegő, amely nélkül nem lehet élni" - fejtette ki. Úgy fogalmazott, hogy ünnepelni és emlékezni nemcsak szükséges, de egyszerűen kötelesség, a megmaradás parancsa minden nemzet számára. 

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy ritkán esik szó az első felelős nemzeti kormány munkájáról, pedig az jól jelzi, miként épült volna fel a jogok kiterjesztése által megújult, és - mint akkor mondták - egy testté forrt magyar nemzet otthona, a polgári Magyarország. A Miniszterelnökség vezetője szerint emellett emlékezni kell az első honvédsereg katonáira, az önkéntesekre, a pesti egyetemistákra, fiatal gimnazistákra, parasztemberekre, német és zsidó eredetű polgárokra, szerb és tót atyafiakra, a vármegyei nemességre és országos főrangokra is. 

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője és tüzértisztje, Gábor Áron emlékművénél felszólalva kijelentette, külön is emlékezni kell arra az emberre, akinek segítségével Háromszék szinte csak a maga erejére támaszkodva döntő befolyást tudott gyakorolni az erdélyi hadszíntér küzdelmeire. 

Gulyás Gergely rámutatott, bár fegyverrel a kézben már nem lehetett tovább harcolni, de a passzív ellenállás lehetőségei a szabadságharc elbukása után is megmaradtak, ezek pedig olyan helyzetet teremtettek a Habsburg-adminisztrációnak, amelyből a kiegyezés volt az egyetlen lehetséges kiút. Hozzátette, a kiegyezést sokan, sokféleképpen ítélik meg, de nem lehet kérdéses, hogy az azt követő évtizedekben Magyarország mindent elért, amit fejlődésben elérhetett. 

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében elmondta, a magyarok ma végre nyíltan viselhetik a kokárdát, amely "arra figyelmeztet, függetlenségünk, önrendelkezésünk, identitásunk megóvása örök érvényű, napjainkban is létező feladat". "A mindennapi békés életünk árnyékában hajlamosak vagyunk átsiklani jelenlegi helyzetünk megbecsülésén" - jelentette ki a városrész vezetője, majd példaként említette, hogy az itt élők természetesnek veszik a fejlődést és a szabadságot, de nagy felelőtlenség nem látni, hogy a történelemben semmi nem örök.

MTI