Legutóbbi beszélgetésünkkor, tavaly augusztusban azt mondta, nem vizionálja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP). Ehhez képest most ott tartunk, hogy a tagpártok közül tizenhárman kérték a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését, Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője pedig ultimátumot adott a magyar kormánynak. Most akkor kérdezzem vagy inkább ne arról, hogy mi lesz a sorsuk?
 
Valójában ugyanott tartunk, ahol tavaly nyár végén is, akkor a bevándorlás kérdésével kapcsolatban azt mondtam, hogy a Néppárton belül egy választóvonal húzódik. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a Fidesz kizárását először nem az EPP-n belül, hanem a baloldali-liberális oldalon lévő politikai erők, illetve az NGO-k követelték. Az EPP-n belül ugyancsak a bal szárnyhoz, de ami még ennél is fontosabb, a bevándorláspárti szárnyhoz tartozó pártok aktivizálódtak a Fidesz kizárása érdekében. Most azért akarnak minket kizárni, mert a magyar kormány plakátkampányt indított, hogy bemutassa a brüsszeli bevándorláspárti terveket. A kérdés az, hogy mennyien maradnak azok a pártok, amelyek ki tudnak tartani a bevándorlásellenes politikájuk mellett. Ha döntés születik a Fidesz kizárásáról, akkor konstatálnunk kell, hogy a bevándorláspártiak legyőzték a bevándorlásellenes erőket. De még nem tartunk itt.
 
A magyar kormány szövetségeseinek számító, kereszténydemokrata elveket valló német CDU és CSU politikusai is elítélően nyilatkoztak plakátkampányról. Maga Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke is elfogadhatatlannak nevezte az akciót, és szerinte ezzel az EPP egésze gyengül és sérül.

Elnök asszony téved, mert ez egy szembesítő kampány, amelynek részeként a kormány szembesíti a választókat azokkal a tényekkel, amelyek az elmúlt időszakban történtek, illetve azokkal a lépésekkel, amelyekre a még regnáló Európai Bizottság (EB) készül a bevándorlással kapcsolatban. A kampányban egyetlen egy olyan pont nem hangzik el, amely ne lenne valóság. Vegyük például az elosztási kvóták ügyét. A kvóta 2015 nyara óta folyamatosan napirenden lévő kérdés. Az Európai Parlament (EP) tavaly szavazta meg a Wikström-jelentést, amely kimondta, hogy lehetséges egy működőképes, szolidaritáson alapuló menekültügyi rendszer kialakítása. A dokumentum még az EB által javasolthoz képest is nagyobb mértékben osztaná szét a migránsokat. Most a görögök vetették fel újra a kvótát, így már meg sem kell lepődnünk, hogy a Fidesz kizárását kezdeményező pártok közt van a görög Új Demokrácia párt is.
 
Az EB a humanitárius vízumról is azt állítja, hogy nem döntöttek róla.

A migránsvízumról szintén született döntés. Én magam a fideszes képviselőtársaimmal együtt ugyan nemmel szavaztam, de a néppárti képviselők többsége ezt a javaslatot támogatta. A határvédelem pedig ugyancsak egy ilyen kérdés. Míg Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy igenis, az országoknak át kell adniuk a határvédelem bizonyos elemeit a határvédelmi ügynökség szerepét betöltő Frontex számára, mi ezt elleneztük, a különböző vitákban rendre felszólalunk ellene. Ezek élő, asztalon levő tervezetek, jogszabály-indítványok, és ha valaki azt állítja, hogy ez a hét pont nem igaz, az a politikai hazugság kategóriája. Egy biztos: sem pártfegyelemből, sem más okból nem fogunk eltekinteni attól a felhatalmazástól, amelyet a magyar emberektől a nemzeti konzultációkon, a népszavazáson és a választásokon kaptunk. Ha kell, ennek érdekében a saját európai pártcsaládunkon belül is konfrontálódunk.
 
Tényleg megpróbáltak a CDU vezetőivel békülni és megmagyarázni nekik a kormány utóbbi időben tett, Brüsszel-ellenes lépéseit?

A CDU és Fidesz között folyamatos a párbeszéd, szakpolitikai és egyéb kérdésekben. Ennek részeként valóban volt a minap is egy találkozó a felek részéről, de szó sincs titkos egyeztetésről. Megjegyzem, én is minden héten találkozom a frakcióvezetőmmel, Manfred Weberrel.
 
Milyen a viszonya vele?

Már öt éve dolgozunk együtt folyamatosan, és mióta megválasztották csúcsjelöltté, én vezetem helyette a frakcióülések jelentős részét. Kiváló, baráti viszonyt ápolok Weber úrral, még ha általánosságban igaz is, hogy a személyes kapcsolatok és a politikai viszonyok összeegyeztetése nehézségeket tud okozni.

Önnek is szokott kritikát megfogalmazni a magyar kormány politikájával kapcsolatban?

Weber úr nem mond mást a négyszemközti beszélgetéseken sem, mint amit a nyilvánosságnak megfogalmaz. Nyíltan elmondja, ha nem tetszik neki valami, de azt is, amikor támogató véleménnyel van valamiről. Manfred Weber egy fiatal, dinamikus, a keresztény elvek mellett kiálló politikus. Sajnos a külső nyomások hatására ő is megszavazta a Sargentini-jelentést, de ezt én a nyugat-európai nyomásnak tulajdonítom. Ha nem szavazta volna meg a Magyarország elleni jelentést, akkor máig ezzel támadnák.
 
Az EPP csúcsjelöltje azt is kifejtette, hogy nem lehet kompromisszumok nélkül hozzáállni a bevándorlás kérdéséhez. Ha a Fidesz így kiáll mellette mint csúcsjelölt mellett, ebben a kérdésben is partnerek lesznek a megválasztása esetén?

Vannak kérdések, amelyek fehérek vagy feketék. Abban, hogy bevándorlókat kvóta szerint Magyarországra telepítsenek, mi nem kötünk kompromisszumot. Megjegyezem, az uniós alapszerződésekben nem szerepel olyan, hogy a tagországok akaratuk ellenére fogadjanak be olyan embereket, akikkel nem kívánnak együtt élni. Ugyanígy a határvédelemből sem tudunk engedni. Az EU-nak az lenne a dolga, hogy a költségeink egy részét megtérítse, hiszen nemcsak a magyar, hanem az egész uniós határt védjük. Nem lehet kompromisszumot kötni abban sem, hogy humanitárius vízumot adjunk bizonyos bevándorlóknak. Számos kérdésben viszont nyitottak vagyunk, például, ha szolidaritásról van szó, anyagi támogatással, határvédelemmel hozzá tudunk járulni a probléma megoldásához.
 
Magyarország is aláírta azt az Európai Unió és az Arab Liga közti csúcstalálkozó végén megszületett nyilatkozatot, amely többek között azt tartalmazta, hogy szükség van a menekültek védelmére, a gyűlöletkeltés elleni fellépésre. Ez a lépés összeegyeztethető a Fidesz által képviselt állásponttal?

Mi betartjuk az uniós tagsággal járó jogszabályokat, így a genfi egyezményt is. Azon, hogy a magyar kormány is aláírt egy nemzetközi nyilatkozatot, amelyben szerepel az általunk is vallott tolerancia és más, keresztény érték, nincs semmi meglepő. Annak, hogy nem kívánunk bevándorlókat tömegesen befogadni, ezáltal bevándorló társadalommá válni, semmi köze nincs az idegenellenességhez. Megjegyzem, a nyilatkozat aláírása előtt az ENSZ-paktummal kapcsolatban világosan kifejeztük a véleményünket. Elmondtuk, hogy nem fogadjuk el az abban foglaltakat, és mostanra már be is bizonyosodott, hogy nem volt alaptalan a félelmünk. Bár korábban azt mondták, hogy nem bír majd kötelező erővel, mostanra a legkülönbözőbb nemzetközi szerződésekben és a nemzetközi bírósági gyakorlatokban akarnak a dokumentumban foglaltakra hivatkozni. Nekünk köszönhető, hogy az EB visszavonta, hogy egységes uniós álláspontot képviseljen ebben az ügyben bármilyen nemzetközi színtéren.
 
Függetlenül a Fidesz néppárti tagságának sorsától, az EP-választást követően lesz még értelme az EPP-frakcióban ülniük?

A Fidesz a kereszténydemokrata értékek miatt csatlakozott az EPP-hez, és bár a Néppárt pártjainak jelentős része elmozdult a baloldali-liberális irányba, azt gondolom, hogy a kereszténydemokrata értékek védelmezésére továbbra is szükség van. Egy pártcsalád sikere azon múlik, hogy miként tudja kezelni a belső nézetkülönbségeket. A kisebb liberális, szocialista és zöld pártok megengedhetik maguknak az ideológiai tisztaságot, ők könnyen megszabadulhatnak az elhajlóktól. Az EPP viszont egy néppárt, amely ha nem egy széles platformot képvisel, akkor nem lesz képes a hatalom ügyeibe beleszólni a jövőben. Orbán Viktor miniszterelnök számtalan fórumon elmondta, hogy mi már nem az EPP főárama, hanem egy kereszténydemokrata-jobboldali szárnya vagyunk. A Fidesz ráadásul a Néppárt legsikeresebb pártja. Értelmezhetetlen, hogy miért akarja egy pártcsalád a legsikeresebb pártját kizárni. Azok a politikai erők, amelyeknek eddig sem tetszett a bevándorlással kapcsolatos álláspontunk, most úgy érzik, hogy nem akarnak egy olyan pártban lenni, amelynek egyik legerősebb képviselője az övéikkel ellentétes nézeteket vall. Azt gondoljuk, hogy a kereszténydemokráciának sikeresnek kell lennie, ehhez pedig nagynak és toleránsnak is kell lennie. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Néppártot mint a politikai mező közepén álló pártcsaládot áthúzzuk a jobboldalra, továbbá, hogy az EPP a jövőben ne a bevándorláspárti erőkkel kössön koalíciót.
 
Ha félretesszük a migráció kérdését, mi az, ami miatt még fontos a mostani EP-választás?

Olyat nem tudok mondani, ami ne lenne összefüggésben a bevándorlással. A bevándorlás ugyanis nem csupán a határvédelemről, menekültek befogadásáról, a dublini szabályozásról szól, hanem egy civilizációs kérdés. A tét az, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény gyökerű európai életmódunkat és kultúránkat.
 
A minap jelent meg legújabb könyve „Ne bántsd a magyart!” címmel. Miért éppen Zrínyi Miklóstól kölcsönzött?

Zrínyi a magyarság egy tragikus pillanatában kiáltotta el, hogy „Ne bántsd a magyart!”. Bár mi szerencsésebb korban élünk, mint ő, hiszen akkoriban az ország területének jó része török uralom alatt állt, az ország másik részéért pedig az osztrákok ácsingóztak, a párhuzam felfedezhető, hiszen ma a bevándorlás kapcsán képviselt álláspontunk miatt gyakorlatilag minden irányból támadnak minket, barát, ellenség egyaránt. Szeretnénk, ha értelmes vitákat lehetne folytatni, de eközben nem engedünk, kiállunk az értékeinkért, az elveinkért, a nemzetükért. Ne a magyart bántsák azért, mert mi kimondjuk azt, amit a támadók országában is nagyon sokan gondolnak. 
 
Magyar Hírlap