Kövér László elmondta: találkozójuk a szlovéniai Mura-vidéki Lendván  kezdődött, ahol első sorban a múlt kérdéseinek feldolgozását, valamint jövőbeni kulturális együttműködés  kérdéseit vitatták meg. Az eszmecsere második felében, a magyarországi szlovének által lakott Rába-vidéken pedig a helyi gazdaság fejlesztésével kapcsolatos elképzelések kerültek a nemzetiségi közösség vezetőivel folytatott megbeszélés fókuszába.
    
Úgy fogalmazott: a Rába-vidék  fejlesztéséről szóló tervek már elkészültek és hamarosan a kormány asztalára kerülnek.
    
Az anyanyelv megtartásán túl egy nemzeti kisebbség megmaradását az is szolgálhatja, ha az anyanyelv használata egy határ menti térségben a két ország gazdasági kapcsolatainak élénkülésével, helyi vállalkozók révén "gazdasági faktorrá" is válik - hangzott el.
    
A magyar politikus hozzátette: az államok és kormányok feladata, hogy akár a jogi szabályozással, akár az infrastruktúra fejlesztésével segítsék a helyi gazdaság fejlődését, hozzájárulva a térség népességmegtartó képességének növeléséhez.
    
Az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón elismerően szólt arról az összefogásról és aktivitásról amit a Magyarországon élő tizenhárom nemzetség közül - viszonylag alacsony lélekszámukhoz képest - a szlovén nemzetiségi tagjai tanúsítanak.
    
Dejan Zidan szlovén házelnök úgy fogalmazott: az Országos Szlovén Önkormányzat és a térségi fejlesztési ügynökség együttműködésének köszönhetően olyan mintaprojektet sikerült kidolgozni, amely a határ mindkét oldalán hasznosítható elemeket tartalmaz és amelynek megvalósítása valóban erősíteni fogja a Rába-vidék és a Mura-vidék gazdaságát is.
    
Kovács Andrea a Rába-vidék fejlesztéséért létrehozott ügynökség vezetője az MTI-nek elmondta:  az általuk javasolt tervek döntő többsége az infrastruktúra fejlesztését célozza.  Szavai szerint ugyanis ez az alapja annak, hogy a térségben olyan vállalkozások telepedjenek meg, amelyek munkahelyet kínálnak például a Rába-vidék fiataljai számára.

MTI