Belföld
Továbbra is ellenszélben - Magyarország nemzetközi médiaképe című elemzés
2019-02-1916:01
A Médianéző Központ – immár hagyományosan – feldolgozta a legmeghatározóbb 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországhoz kapcsolódó politikailag releváns megjelenéseit. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti közléseket vizsgálta.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
2018-ban a nemzetközi sajtó lényegesen többet foglalkozott hazánkkal, egy év alatt mintegy 13 százalékkal nőtt az egy sajtótermékre eső megjelenések száma, a legnagyobb érdeklődés értelemszerűen az országgyűlési választásokat övezte.
A világsajtó Magyarországgal szembeni elfogultsága gyakorlatilag nem változott, a kritikus hangvételű cikkek aránya nagyságrendjében haladja meg a kedvező megjelenésekét (36%-3%). Viszont az írások többsége értéksemlegesnek tekinthető (61%).
A legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, míg az ehhez képest kevesebb megjelenéssel rendelkező nyugati országok felületei jóval ellenségesebben léptek fel Magyarországgal szemben: a regionális médiumokban mindössze 19 százalék a negatív polaritású cikkek aránya, addig a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta hazánkat. A legobjektívebben a V4-es országok számoltak be hazánkról (85% semleges megjelenés).
A 2018-as év nemzetközi sajtómegjelenéseit a kormány témái uralták (Soros, migráció, Ukrajna). A legsemlegesebb beszámolók egy jól körülhatárolható témában, a magyar-ukrán konfliktusban születtek, míg a legtöbb bírálat az általánosításra lehetőséget adó, megfoghatatlan illiberális/populista/autoriter-vádak formájában érte Magyarországot.
A legtöbbet szereplő politikus 2017-hez hasonlóan ismét Orbán Viktor volt, aki ezúttal több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc politikus együttvéve. A köztársasági elnök mellett további hét kormánypárti és két ellenzéki szereplő került fel a top10-es listára.
2018-ban a nyomtatott Der Standard (osztrák) és az online sme.sk (szlovák) foglalkozott legtöbbet Magyarországgal, a legkritikusabbnak pedig a Financial Times (brit) nyomtatott kiadása és a lemonde.fr (francia) online portál bizonyult. A legobjektívebb írásokkal a Lidové noviny (cseh) lapban találkozhattak az olvasók, az interneten pedig a tanjug.rs (szerb) közölte arányaiban a legtöbb semleges cikket.
A Médianéző Központ 18 ország (Ausztria, Csehország, Egyesült Államok, Franciaország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) 120 nyomtatott és online médiumát szemlézi napi rendszerességgel és készít havi elemzéseket Magyarország nemzetközi médiaképéről.
Jelen elemzés – az előző évekhez hasonlóan – a teljes 2018-as év nemzetközi megjelenéseinek áttekintését végzi el azt vizsgálva, hogy a különböző sajtótermékek hol, hány alkalommal és milyen kontextusban közöltek híreket Magyarországról.
2018-ban a nemzetközi sajtó lényegesen többet foglalkozott hazánkkal, egy év alatt mintegy 13 százalékkal nőtt az egy sajtótermékre eső megjelenések száma, a legnagyobb érdeklődés értelemszerűen az országgyűlési választásokat övezte.
A világsajtó Magyarországgal szembeni elfogultsága gyakorlatilag nem változott, a kritikus hangvételű cikkek aránya nagyságrendjében haladja meg a kedvező megjelenésekét (36%-3%). Viszont az írások többsége értéksemlegesnek tekinthető (61%).
A legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, míg az ehhez képest kevesebb megjelenéssel rendelkező nyugati országok felületei jóval ellenségesebben léptek fel Magyarországgal szemben: a regionális médiumokban mindössze 19 százalék a negatív polaritású cikkek aránya, addig a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta hazánkat. A legobjektívebben a V4-es országok számoltak be hazánkról (85% semleges megjelenés).
A 2018-as év nemzetközi sajtómegjelenéseit a kormány témái uralták (Soros, migráció, Ukrajna). A legsemlegesebb beszámolók egy jól körülhatárolható témában, a magyar-ukrán konfliktusban születtek, míg a legtöbb bírálat az általánosításra lehetőséget adó, megfoghatatlan illiberális/populista/autoriter-vádak formájában érte Magyarországot.
A legtöbbet szereplő politikus 2017-hez hasonlóan ismét Orbán Viktor volt, aki ezúttal több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az utána következő kilenc politikus együttvéve. A köztársasági elnök mellett további hét kormánypárti és két ellenzéki szereplő került fel a top10-es listára.
2018-ban a nyomtatott Der Standard (osztrák) és az online sme.sk (szlovák) foglalkozott legtöbbet Magyarországgal, a legkritikusabbnak pedig a Financial Times (brit) nyomtatott kiadása és a lemonde.fr (francia) online portál bizonyult. A legobjektívebb írásokkal a Lidové noviny (cseh) lapban találkozhattak az olvasók, az interneten pedig a tanjug.rs (szerb) közölte arányaiban a legtöbb semleges cikket.
A Médianéző Központ 18 ország (Ausztria, Csehország, Egyesült Államok, Franciaország, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) 120 nyomtatott és online médiumát szemlézi napi rendszerességgel és készít havi elemzéseket Magyarország nemzetközi médiaképéről.
Jelen elemzés – az előző évekhez hasonlóan – a teljes 2018-as év nemzetközi megjelenéseinek áttekintését végzi el azt vizsgálva, hogy a különböző sajtótermékek hol, hány alkalommal és milyen kontextusban közöltek híreket Magyarországról.
Többet írt Magyarországról a nemzetközi sajtó
Az egy médiumra eső, Magyarországgal kapcsolatos megjelenések száma 2018-ban elérte a 114 írást, mely 20 százalékkal magasabb, mint 2017-ben, amikor 95 megjelenés jutott egy sajtótermékre. (2018-ban a vizsgált 120 médiumra 13658 Magyarországgal kapcsolatos megjelenés jutott, addig 2017-ben ez a szám, az akkor vizsgált 115 felület esetén 10966 volt)
A világsajtó aktivitása követte a 2018-as év Magyarországhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit, így híraktivitás szempontjából az első kiemelkedő hónap április, amely egyben az országgyűlési választások miatt az egész év legtöbb médiamegjelenését eredményezte (1839 megjelenés).
Az egy médiumra eső, Magyarországgal kapcsolatos megjelenések száma 2018-ban elérte a 114 írást, mely 20 százalékkal magasabb, mint 2017-ben, amikor 95 megjelenés jutott egy sajtótermékre. (2018-ban a vizsgált 120 médiumra 13658 Magyarországgal kapcsolatos megjelenés jutott, addig 2017-ben ez a szám, az akkor vizsgált 115 felület esetén 10966 volt)
A világsajtó aktivitása követte a 2018-as év Magyarországhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit, így híraktivitás szempontjából az első kiemelkedő hónap április, amely egyben az országgyűlési választások miatt az egész év legtöbb médiamegjelenését eredményezte (1839 megjelenés).
TOVÁBBRA IS ELLENSZÉLBEN: VÁLTOZATLAN A NYUGATI SAJTÓ KRITIKUS HOZZÁÁLLÁSA
A 2017-es évvel összehasonlítva nem történt érdemi változás a Magyarországról megjelenő hírek polaritásában. Az ország számára kedvezőnek tekinthető hírek aránya mindössze egy százalékkal nőtt, míg a kedvezőtlennek tekinthető hírek aránya ugyanennyivel csökkent. Megfigyelhető, hogy a megjelent írások döntő többsége továbbra is semlegesnek – értékítéletet nem tartalmazónak – tekinthető, viszont a publikációk bő egyharmada továbbra is negatív polaritású, míg gyakorlatilag továbbra is elenyésző a Magyarország szempontjából pozitív megjelenések száma.
Mind a 18 országot külön vizsgálva, kijelenthető, hogy bár jórészt semleges polaritású írások jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban, ám arányait tekintve elsöprő a negatív megjelenések dominanciája a pozitív közlésekkel szemben. 2018-ban öt országban is meghaladta az összes megjelenés felét a hazánkat bíráló cikkek száma: a német (60 százalék), a francia (58), az izraeli (57), az olasz (55), és a svájci (55) sajtó volt 50 százalék feletti arányban kritikus. Beszédes, hogy 2017-ben szintén Németország és Franciaország médiumai vezették ugyanezen listát.
A pozitív hírek tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan kiemelkedik Szerbia – hisz itt a Magyarországot érintő hírek 16 százaléka tekinthető az ország szempontjából kedvezőnek. A legobjektívabb médiakép Csehországban és Szlovákiában alakult ki. A cseh sajtó ezen hozzáállása külön is kiemelendő, hisz a hazánkról szóló hírek 92 százaléka volt értéksemleges 2018-ban.
A 2017-es évvel összehasonlítva nem történt érdemi változás a Magyarországról megjelenő hírek polaritásában. Az ország számára kedvezőnek tekinthető hírek aránya mindössze egy százalékkal nőtt, míg a kedvezőtlennek tekinthető hírek aránya ugyanennyivel csökkent. Megfigyelhető, hogy a megjelent írások döntő többsége továbbra is semlegesnek – értékítéletet nem tartalmazónak – tekinthető, viszont a publikációk bő egyharmada továbbra is negatív polaritású, míg gyakorlatilag továbbra is elenyésző a Magyarország szempontjából pozitív megjelenések száma.
Mind a 18 országot külön vizsgálva, kijelenthető, hogy bár jórészt semleges polaritású írások jelentek meg Magyarországgal kapcsolatban, ám arányait tekintve elsöprő a negatív megjelenések dominanciája a pozitív közlésekkel szemben. 2018-ban öt országban is meghaladta az összes megjelenés felét a hazánkat bíráló cikkek száma: a német (60 százalék), a francia (58), az izraeli (57), az olasz (55), és a svájci (55) sajtó volt 50 százalék feletti arányban kritikus. Beszédes, hogy 2017-ben szintén Németország és Franciaország médiumai vezették ugyanezen listát.
A pozitív hírek tekintetében a tavalyi évhez hasonlóan kiemelkedik Szerbia – hisz itt a Magyarországot érintő hírek 16 százaléka tekinthető az ország szempontjából kedvezőnek. A legobjektívabb médiakép Csehországban és Szlovákiában alakult ki. A cseh sajtó ezen hozzáállása külön is kiemelendő, hisz a hazánkról szóló hírek 92 százaléka volt értéksemleges 2018-ban.
KRITIKUS NYUGATI SAJTÓ – OBJEKTIVITÁSRA TÖREKVŐ KÖZÉP-EURÓPA
A 2017-es tapasztalat azt mutatta, hogy az egy sajtótermékre eső Magyarországról szóló cikkek átlaga nagyjából azonos volt az országok ezen két csoportja között (108-106), addig 2018-ra a régiós országok már valamivel többet foglalkoztak hazánkkal (120-139).
A megjelenések színezete azonban érdemben nem változott az előző évhez képest, hiszen a 8 nyugat-európai ország médiumai jóval kritikusabbak voltak 2018-ban, mint a 9 Kelet-Középeurópai országé. Amíg ugyanis Nyugat-Európa 8 országában átlagosan médiumonként évi 53 negatív, 3 pozitív és 64 semleges cikk jelent meg, addig Kelet-Közép-Európa 9 országában 28 negatív, 6 pozitív és 105 semleges.
Ahogy a megelőző évben, úgy 2018-ban is a nyugat-európai országok sajtótermékei festettek jóval negatívabb képet Magyarországról, mint a Kelet-Közép-európai országok médiumai. A Kelet-Közép-európai régión belül külön vizsgálat alá vetve a Visegrádi Négyek országait megállapítható, hogy ezen országokban alakult ki a leginkább objektív kép hazánkról: a megjelenő hírek 2 százaléka pozitív, 85 százaléka semleges és mindössze 13 százaléka negatív. Mindez azt jelenti, hogy a Visegrádi országokban átlagosan médiumonként évi 22 negatív, 3 pozitív és 141 semleges cikk jelenik meg.
A 2017-es tapasztalat azt mutatta, hogy az egy sajtótermékre eső Magyarországról szóló cikkek átlaga nagyjából azonos volt az országok ezen két csoportja között (108-106), addig 2018-ra a régiós országok már valamivel többet foglalkoztak hazánkkal (120-139).
A megjelenések színezete azonban érdemben nem változott az előző évhez képest, hiszen a 8 nyugat-európai ország médiumai jóval kritikusabbak voltak 2018-ban, mint a 9 Kelet-Középeurópai országé. Amíg ugyanis Nyugat-Európa 8 országában átlagosan médiumonként évi 53 negatív, 3 pozitív és 64 semleges cikk jelent meg, addig Kelet-Közép-Európa 9 országában 28 negatív, 6 pozitív és 105 semleges.
Ahogy a megelőző évben, úgy 2018-ban is a nyugat-európai országok sajtótermékei festettek jóval negatívabb képet Magyarországról, mint a Kelet-Közép-európai országok médiumai. A Kelet-Közép-európai régión belül külön vizsgálat alá vetve a Visegrádi Négyek országait megállapítható, hogy ezen országokban alakult ki a leginkább objektív kép hazánkról: a megjelenő hírek 2 százaléka pozitív, 85 százaléka semleges és mindössze 13 százaléka negatív. Mindez azt jelenti, hogy a Visegrádi országokban átlagosan médiumonként évi 22 negatív, 3 pozitív és 141 semleges cikk jelenik meg.
2018-BAN A KORMÁNY TÉMÁI DOMINÁLTAK
2018 vezető témáit döntően a kormányzati cselekvés befolyásolta, különösen pedig a magyar kormány témái váltották ki a legtöbb nemzetközi reakciót. Ebbe a kategóriába sorolható a migráció kérdése, amely – az országgyűlési választásokat leszámítva – különálló, jól lehatárolható témaként kiemelt figyelmet érdemelt, hasonlóan az Ukrajnával felvállalt konfliktushoz, vagy a Soros György törekvéseiről szóló kérdésekhez. Azonban a Magyarországgal szembeni kritikus hozzáállás mégis abba a nemzetközi trendbe illeszkedik, amelyik a korábbiakban bevett fősodratú politikával (vagy politikákkal) szembe helyezkedő kormányokat nemes egyszerűséggel populistaként és illiberálisként próbálja megbélyegezni.
2018 vezető témáit döntően a kormányzati cselekvés befolyásolta, különösen pedig a magyar kormány témái váltották ki a legtöbb nemzetközi reakciót. Ebbe a kategóriába sorolható a migráció kérdése, amely – az országgyűlési választásokat leszámítva – különálló, jól lehatárolható témaként kiemelt figyelmet érdemelt, hasonlóan az Ukrajnával felvállalt konfliktushoz, vagy a Soros György törekvéseiről szóló kérdésekhez. Azonban a Magyarországgal szembeni kritikus hozzáállás mégis abba a nemzetközi trendbe illeszkedik, amelyik a korábbiakban bevett fősodratú politikával (vagy politikákkal) szembe helyezkedő kormányokat nemes egyszerűséggel populistaként és illiberálisként próbálja megbélyegezni.
ORBÁN VIKTOR MEGŐRIZTE VEZETŐ SZEREPÉT
2018-ban a nemzetközi sajtóban legtöbbet szereplő politikusok listáján hat kormánypárti és három ellenzéki politikus, illetve a köztársasági elnök kapott helyet. A TOP10 politikus összesen 6302 alkalommal szerepelt a nemzetközi médiában. A megjelenések 97 százaléka kormánypárti politikusokhoz kötődött, ebből Orbán Viktor szereplése 4976 alkalmat tett ki. A miniszterelnök önmagában több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az őt követő kilenc politikus együttvéve.
2018-ban a nemzetközi sajtóban legtöbbet szereplő politikusok listáján hat kormánypárti és három ellenzéki politikus, illetve a köztársasági elnök kapott helyet. A TOP10 politikus összesen 6302 alkalommal szerepelt a nemzetközi médiában. A megjelenések 97 százaléka kormánypárti politikusokhoz kötődött, ebből Orbán Viktor szereplése 4976 alkalmat tett ki. A miniszterelnök önmagában több mint háromszor annyi megjelenést generált, mint az őt követő kilenc politikus együttvéve.
NYOMTATOTT SAJTÓ: NAGYFOKÚ ELLENSZENV
2018-ban a nyomtatott sajtótermékek közölték a Magyarországgal foglalkozó hírek 21 százalékát. A Der Standard közölte a legtöbb írást Magyarországról (317).
Abszolút számban és arányaiban is az Evenimentul Zilei tett közzé a legtöbb, Magyarország szempontjából pozitív hírt. Arányaiban a Financial Times, míg abszolút számban a Der Standard közölte a legtöbb negatív hírt, míg a semleges hírekből arányait tekintve a Lidove noviny közölt a legtöbbet. Az online felületek a nyomtatott sajtónál lényegesen elfogulatlanabbak voltak.
Egy olyan portált találni – a lemonde.fr – ahol a negatív hírek meghaladták az 50 százalékot. A tanjug.rs és a lefigaro.fr közölte mind abszolút számban, mind arányaiban a legtöbb pozitív hírt 2018-ban.
A teljes elemzést letöltheti pdf formátumban:
tovabbra_is_ellenszelben_magyarorszag_nemzetkozi_mediakepe_2018.pdf
Médianéző Központ
2018-ban a nyomtatott sajtótermékek közölték a Magyarországgal foglalkozó hírek 21 százalékát. A Der Standard közölte a legtöbb írást Magyarországról (317).
Abszolút számban és arányaiban is az Evenimentul Zilei tett közzé a legtöbb, Magyarország szempontjából pozitív hírt. Arányaiban a Financial Times, míg abszolút számban a Der Standard közölte a legtöbb negatív hírt, míg a semleges hírekből arányait tekintve a Lidove noviny közölt a legtöbbet. Az online felületek a nyomtatott sajtónál lényegesen elfogulatlanabbak voltak.
Egy olyan portált találni – a lemonde.fr – ahol a negatív hírek meghaladták az 50 százalékot. A tanjug.rs és a lefigaro.fr közölte mind abszolút számban, mind arányaiban a legtöbb pozitív hírt 2018-ban.
A teljes elemzést letöltheti pdf formátumban:
tovabbra_is_ellenszelben_magyarorszag_nemzetkozi_mediakepe_2018.pdf
Médianéző Központ