Belföld
Tegnapi történelem: Károlyi Mihály egy ikon a balliberális oldal számára
2019-02-1206:11
Száz éve, 1919 februárjában a Kommunisták Magyarországi Pártja tüntetést rendezett a fővárosban a Népszava szerkesztősége előtt. A tüntetőket Kun Béla és Szamuelly Tibor, a vörösterror későbbi irányítói hergelték föl. Bár az esemény több halálos áldozatot követelt, csakúgy mint az azt követő Tanácsköztársaság, a balliberális oldal manapság arról cikkezik, hogy a vörösterror idején más korszakokhoz képest nem is volt olyan sok áldozat. Az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Ligeti Dávid, a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, és Szakács Árpád újságíró beszélt a Lenin-fiúk uralmát megelőző őszirózsás forradalomról, Károlyi Mihályról és az egy évszázada tartó kulturális harcról.
Szakács Árpád szerint a Károlyi Mihály vezette őszirózsás forradalom nem volt se polgári, se demokratikus, se nemzeti. Mint mondta: a forradalom szervezői nihilista, ateista világképet hirdettek, emellett egy állam ellenes puccsot készítettek elő, a ténykedésük pedig nem találkozott a magyar nemzeti érdekekkel.
Kiemelte: Károlyi Mihály egy ikon a balliberális oldal számára, elsősorban mert innen ered az identitásuk. Szerinte a Jászi Oszkárék által megalapított Országos Polgári Radikális Párt volt a korabeli SZDSZ.
Jászi Oszkárék az SZDSZ által ma is hangoztatott elveket ültették át gyakorlatba
- fogalmazott.
Ligeti Dávid szerint volt egy kezdeti pozitív várakozás Károlyi Mihállyal és a Károlyi-féle körökkel kapcsolatban, azonban mindenkinek hamar csalódnia kellett ebben a rendszerben, kivéve a szociáldemokratákat és a kommunistákat. Szerinte nem teljesen egyértelmű Károlyi szerepvállalása és világfelfogása, azonban az látszik, hogy egyre inkább radikalizálódik és nyit a bolsevizmus felé, az 1930-as évekre pedig már egyértelműen bolsevik hívővé vált.
Károlyi esetében is egy kvázi jellemfejlődés megy végbe, csak sajnos pont egy ellentétes irányban erkölcsi és morális szempontból
- fogalmazott.
Teljes adás:
Teljes adás:
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem