– Nem értünk egyet a közép-európai országokkal, így Magyarországgal mindenben, de úgy véljük, hogy a szövetségeseket szövetségesként kell kezelnünk, elvárva, hogy ennek megfelelően viselkedjenek – mondta az amerikai külügyminisztérium egy minapi konferenciabeszélgetésén egy meg nem nevezett, magas rangú kormányilletékes Mike Pompeo ma kezdődő, európai látogatásával kapcsolatban. 
 
Ennek első állomása Budapest, ahonnan az amerikai diplomácia irányítója Pozsonyba, Varsóba, Brüsszelbe és Reykjavíkba utazik tovább. Az illetékes – és egy kollégája – a beszélgetés nyilvánosan hozzáférhető átirata szerint jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít az amerikai kormány hazánkkal kapcsolatos nézeteltérései­nél annak, hogy a Barack Obama vezette előző adminisztráció (2009–17) politikailag elhidegült Közép-Európától, stratégiailag pedig hátrébb sorolta térségünket. 
 
– Mint tudják, az előző adminisztráció elutasítóan viseltetett a magyar kormánnyal szemben… Tudjuk, mi következett ebből. A vákuumot kitöltötték – utal az egyik megszólaló arra, hogy Oroszország és Kína időközben erősítette befolyását. Pompeo a magyar fővárosban várhatóan felhívja a figyelmet arra: amerikai megítélés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök veszélyes kapcsolatrendszert épít, a Huawei kínai technológiai vállalattal való túl szoros együttműködés pedig biztonsági kockázattal jár. Ezeket Washington a saját befolyásával akarja ellensúlyozni. 
 
– Az üzenet az, hogy nekünk is meg kell jelennünk, máskülönben fel kell készülnünk arra, hogy veszíteni fogunk – hangzik el a már idézett konferenciabeszélgetésben, amelyben az illetékesek világossá teszik: a hazánkkal fennálló nézeteltéréseket nem ukázokkal, hanem diplomáciai úton kell rendezni. Mike Pompeo előtt utoljára 2011-ben, Hillary Clinton későbbi bukott elnökjelölt személyében járt Budapesten amerikai külügyminiszter, aki utasítgatni akarta a magyar vezetést. 
 
Clinton küldötte, André Goodfriend ügyvivő pedig egy kitiltási botrány keretében vitte mélypontra a 2017, Donald Trump elnök beiktatása óta már újra javuló kapcsolatokat. Ez utóbbi fordulat részeként értelmezik Budapesten Pompeo nyolc éve példátlan jelentőségű vizitjét. – Az amerikai külügyminiszter látogatása bizonyítja, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetséges – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 
 
Egy, a látogatás részleteire rálátó diplomáciai forrás a Magyar Nemzetnak tegnap azt mondta:

Úgy tudni, megállapodhatnak egy védelmi együttműködési megállapodás szövegében, amelyről eddig is tárgyalások folytak, és amely a Magyarországon keresztül harmadik országokba irányuló amerikai csapatmozgások jogi kereteit is szabályozza. 
 
Nem titok, volt magyar ellenállás avval kapcsolatban, hogy az amerikaiak ebben szabad kezet kapjanak. De a védelmi együttműködés általában a magyar–amerikai kapcsolatrendszer kiemelt területének számít, amelyet még a kétoldalú politikai nézeteltérésekkel terhelt Obama-érában is elismertek. Pompeo várhatóan nagyrabecsülését fejezi ki az afganisztáni, illetve az Iszlám Állam terrorszervezettel szembeni magyar szerepvállalásért. 
 
Szóba kerülhetnek védelmi beszerzések is, amelyekért az amerikaiak folyamatosan lobbiznak, nemcsak hazánkban, hanem általában Európában, és amely egybeesik azzal a másik törekvésükkel, hogy a NATO-szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt ugyanis egyszerűen meg lehet tenni egy amerikai fegyverrendszer megvásárlásával. 
 
– A honvédség légvédelmi képességeit egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzésével is növelik, az erről szóló szerződést a tervek szerint az év első felében kötik meg, ám egyelőre nem tudnak nyilatkozni arról, hogy milyen típust vásárolnak a Magyar Honvédségnek – mondta nemrég Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Karc FM rádiónak, nem említve konkrétan az amerikaiakat. Varsóban tegnap bejelentették: Lengyelország amerikai rakétatüzérségi rendszert vásárol 414 millió dollár értékben. 
 
A Magyar Nemzet úgy tudja, a CEU kérdése legfeljebb magánbeszélgetésben merülhet fel, de Pompeo a korrupcióval, illetve a magyar demokráciával és a sajtóval kapcsolatban felveti szempontjait. Ezekben Washingtonban óriási lobbinyomás helyeződik a kongresszusra, a politikusok pedig a külügyminisztériumtól várják az USA érdekérvényesítését. Pompeo a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselőivel is találkozik ma. Mindkét szervezetet főleg külföldről finanszírozzák, és – saját pénzügyi beszámolójuk szerint – egyik legnagyobb, illetve (a TASZ esetében) messze legnagyobb támogatójuk a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok.

Magyar Nemzet