Belföld
A bevándorláspárti ellenzék legvérlázítóbb megszólalásai
2019-02-0709:57
Álprobléma, vasfüggöny, kerítésbontás, békés, boldog tömegek és az iszlám mint az emberiség utolsó reménye. Íme egy 888-összeállítás arról, hogy mit gondol a magyar ellenzék a tömeges bevándorlásról.
A 2015-ben kirobbant európai bevándorlási válság korábban soha nem látott mértékű, zömében iszlám országokból érkező férfiak tömegét zúdította a kontinensre, melynek következtében Magyarország is a migráció egyik legfőbb frontvonalává vált. Míg a magyar kormány idejében felismerte a válság súlyosságát és az illegális bevándorlás jelentette veszélyeket, addig a magyar ellenzék – a brüsszeli bürokratákkal és nyugat-európai vezetőkkel összhangban – álproblémáról, majd a migránsok befogadásának kötelességéről beszélt. Amikor az Orbán-kormány 2015 júniusában bejelentette, hogy határkerítés épül a déli határon, a magyar ellenzék közreműködésével példátlan támadássorozat indult Magyarország ellen. Az ellenzék ezzel óhatatlanul a bevándorlás, a brüsszeli bürokraták és Soros György tervei mellett tört lándzsát.
Következzen tehát egy lista a magyar ellenzék legvérlázítóbb megszólalásairól, melynek következtében az ellenzék neve összeforrt a bevándorláspártisággal.
Következzen tehát egy lista a magyar ellenzék legvérlázítóbb megszólalásairól, melynek következtében az ellenzék neve összeforrt a bevándorláspártisággal.
Szél Bernadett: „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, nincs menekülthullám”
Ezeket a szavakat az LMP egykori társelnöke még 2015 februárjában mondta az M1-nek nyilatkozva. Ezt megelőzően – ugyanazon év januárjában – pedig a következőképpen foglalt állást a kormány bevándorlásellenessége kapcsán:
Ezeket a szavakat az LMP egykori társelnöke még 2015 februárjában mondta az M1-nek nyilatkozva. Ezt megelőzően – ugyanazon év januárjában – pedig a következőképpen foglalt állást a kormány bevándorlásellenessége kapcsán:
Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni.
Szél Bernadett 2015. június 10-én, amikor a Magyarországot és Európát sújtó migrációs válság tényét már aligha lehetett megkérdőjelezni, a Kossuth Rádiónak az uniós kvótarendszert méltatta:
Én azt gondolom, hogy pillanatnyilag a kvótarendszer, amit ugye elővezettek, uniós szinten lenne egy olyan megoldás, ami Magyarország számára könnyebbséget hozna, anélkül, hogy Kósa Lajosnak vasfüggönyöket kellene építeni, anélkül is tudna segíteni azokon a problémákon, amikkel most szembesülünk, de leginkább, amivel esetleg szembesülhetnénk.
A Soros Györggyel azonos állásponton lévő politikus az ellenzék többi pártjához hasonlóan a határkerítést is károsnak tartja:
a kerítés nem humánus, és egyáltalán nem jelenti a menekültkérdés megoldását.
Hadházy Ákos: „nem a határra, hanem fideszes politikusok köré kellene kerítést húzni”
Volt párttársához hasonlóan Hadházy Ákos is több ízben kétségbe vonta a bevándorlás jelentette kockázatokat, mondván, tévedünk, ha elhisszük, hogy a kerítésen átmászó embereken múlik Magyarország jövője.
Hadházy Ákos 2015 augusztusában az ATV-n azon viccelődött, hogy nem a határra, hanem fideszes politikusok köré kellene kerítést húzni, mert ők a veszélyesek, nem a migránsok. Hadházy 2017 decemberében a Lánchíd Rádió műsorában az egész bevándorláskérdést és az emiatt indított nemzeti konzultációt egyszerűen „kitalációnak" nevezte.
Az LMP el tudja fogadni, hogy az Európai Unió kötelező kvótarendszerrel kezelje a menekültügyet
– vallott színt a zöldpárt Ungár Péter és Meszerics Tamás révén a kvótákról, melyeknek később a létezését is tagadták.
Vona Gábor: „az iszlám az emberiség utolsó reménye”
A Jobbik korábbi elnökének iszlámot dicsőítő mondatai kiválóan példázzák, hogy a Jobbik eleinte miért csak langyos fél gőzzel, majd rövidesen száznyolcvan fokos fordulatot végrehajtva foglalt állást a bevándorlás kérdésében. 2015. augusztus 26-án Vona Gábor már a kormány által felhúzott határkerítést bírálta:
Vona Gábor: „az iszlám az emberiség utolsó reménye”
A Jobbik korábbi elnökének iszlámot dicsőítő mondatai kiválóan példázzák, hogy a Jobbik eleinte miért csak langyos fél gőzzel, majd rövidesen száznyolcvan fokos fordulatot végrehajtva foglalt állást a bevándorlás kérdésében. 2015. augusztus 26-án Vona Gábor már a kormány által felhúzott határkerítést bírálta:
A kerítés az egy hatalmas bukás. Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte.
A bukott pártvezér később arról is beszélt, hogy Toroczkai Lászlóval (aki azóta már a Mi Hazánk Mozgalom elnöke) ellentétben ő engedélyezné Magyarországon a mecsetek építését, de az üldözött keresztényeknek nem biztosítana menedéket.
Vona Gábor és a Jobbik esetében 2017. január 20-ára az is világossá vált, hogy a brüsszeli kvótarendszert sem tartják elutasítandónak:
Kvótarendszer is fölmerült már ugye, hogy kvóták alapján szétosztjuk (a bevándorlókat), és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni.
Gyöngyösi Márton: „menedékjogot kell adni a Szíriából érkező bevándorlóknak”
A zsidó származású képviselőket listázni kívánó politikus, a Jobbik frakcióvezetője számos fórumon kritizálta a magyar kormány álláspontját a bevándorlás kapcsán. 2018 márciusában a választások előtt egy biztonságpolitikai lapnak úgy nyilatkozott, hogy menedékjogot kell adni a Szíriából érkező bevándorlóknak. Szerinte, aki bizonyíthatóan Aleppó városából érkezik, annak menedékjogot kell adni.
Gyöngyösi a lapnak azt is leszögezte, hogy be kell tartani a nemzetközi egyezményeket. Gyöngyösi Márton panaszai szerint
ezeket a szerződéseket a magyar kormány nem tartja be, mert kiindulási országtól függetlenül nem enged be bevándorlókat, sőt, elutasítja a betelepítési kvótákat is.
Kunhalmi Ágnes: „a bevándorlás álprobléma, nem létezik”
A szocialisták (MSZP) budapesti elnöke 2015 júniusában egy sajtótájékoztatón fogalmazott úgy, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál és ezzel „gettóba zárja magát”. Kunhalmi Ágnes ezt megelőzően magát a problémát is tagadta:
A szocialisták (MSZP) budapesti elnöke 2015 júniusában egy sajtótájékoztatón fogalmazott úgy, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál és ezzel „gettóba zárja magát”. Kunhalmi Ágnes ezt megelőzően magát a problémát is tagadta:
…ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma, ez egy álprobléma. Nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé.
A saját bevándorláspárti álláspontját Árpád vezér lemigránsozásán keresztül igazolni kívánó politikus a többi ellenzéki megszólalóhoz hasonlóan rendszeresen vasfüggönynek nevezte a felépítendő határkerítést:
A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. […] Az ország többsége nem akar falat a déli határra.”
Botka László: „azon leszünk, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen”
Az MSZP szegedi polgármestere egy nagy visszhangot kiváltó külföldi interjúban fejtette ki 2017 decemberében, hogy kormányra kerülésük esetén azon lesznek, hogy mielőbb lebontsák a magyar-szerb határon felhúzott kerítést.
A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. […] Az ország többsége nem akar falat a déli határra.”
Botka László: „azon leszünk, hogy a kerítés minél gyorsabban lebontható legyen”
Az MSZP szegedi polgármestere egy nagy visszhangot kiváltó külföldi interjúban fejtette ki 2017 decemberében, hogy kormányra kerülésük esetén azon lesznek, hogy mielőbb lebontsák a magyar-szerb határon felhúzott kerítést.
Jóérzésű ember, pártállástól függetlenül nem akarja, hogy az ország Európa közepén az országhatáron egy drótkerítés legyen, tehát a válaszom még egyszer az, hogy azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani
– húzta alá Botka László.
Mint később kiderült, az MSZP már több mint 10 évvel ezelőtt, 2007-ben is bevándorláspárti álláspontot képviselt. Egy akkori MSZP-s dokumentum alapján a párt azt tervezte, hogy 10 százalékra növeli a Magyarországon lakó külföldiek számát az évszázad közepéig. Már akkor felmerült többek között a kvóták ötlete is, ám nem EU-s, csupán országos szinten, hasonló működési mechanizmussal. A párt politikusai – mint Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor – rendre tagadták, hogy összefüggés lenne a bevándorlás és a terrorizmus között.
Mint később kiderült, az MSZP már több mint 10 évvel ezelőtt, 2007-ben is bevándorláspárti álláspontot képviselt. Egy akkori MSZP-s dokumentum alapján a párt azt tervezte, hogy 10 százalékra növeli a Magyarországon lakó külföldiek számát az évszázad közepéig. Már akkor felmerült többek között a kvóták ötlete is, ám nem EU-s, csupán országos szinten, hasonló működési mechanizmussal. A párt politikusai – mint Ujhelyi István vagy Szanyi Tibor – rendre tagadták, hogy összefüggés lenne a bevándorlás és a terrorizmus között.
Karácsony Gergely: „semmiképpen se kerüljön sor a határ menti kerítés megépítésére"
Az MSZP-Párbeszéd bukott miniszterelnök-jelöltje erről az ATV-nek beszélt még 2015 májusában. Karácsony Gergely korábban sem rejtette véka alá a multikulturális társadalom iránti rajongását. 2015 januárjában a következőt posztolta a közösségi oldalára:
Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”
A határkerítés ellen ágáló Karácsony Gergely a válság kirobbanásakor több ízben is „gumicsontnak” nevezte a bevándorlás jelentette veszélyeket és a kormány intézkedéseit.
A zuglói polgármester párttársa, Jávor Benedek pedig a következőképpen foglalt állást:
Sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek, a kerítés nem megoldás.
A Párbeszéd 2015 szeptemberében sorozatosan a magyar kormányt támadta a kerítés megépítése miatt, mely szerintük az embertelenség szimbólumává vált:
Ezerszer elmondtuk: a déli határon épített kerítés értelmetlen, embertelen és pazarlóan drága
– jelentette ki Tordai Bence.
Gyurcsány Ferenc: „Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat”
A Demokratikus Koalíció elnöke 2015 szeptemberében – bizonyítva bevándorláspártiságát – egy-egy éjszakára saját házában szállásolta el a migránsok egy csoportját, akik épp Budapesten tartózkodtak.
Gyurcsány Ferenc a déli határnál tett látogatásakor azt is leszögezte, hogy Magyarországnak nagyvonalúbban kellene kezelnie a bevándorlást, eleget téve az Európai Unió „szabályainak”. A DK elnöke az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy helyreálljon a bizalom a magyar állam és a „menekültek” között, valamint hangsúlyozta, hogy „több információval kellene ellátni az érkezőket”.
Gyurcsány a Röszkénél történt áttörési kísérletkor a magyar határt védő rendőrök ellenében a migránsok védelmére kelt, mondván, „ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra”:
Minden bizonnyal a miniszterelnök utasítására a rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva. Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak.”
Niedermüller Péter: „lebontanám a kerítést”
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője az egyik legvehemensebb bevándorláspárti politikusnak bizonyult magyar részről Brüsszelben, nem véletlen, hogy a Soros György-féle nyitott társadalom eszmeisége mellett is felszólalt:
Gyurcsány Ferenc: „Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat”
A Demokratikus Koalíció elnöke 2015 szeptemberében – bizonyítva bevándorláspártiságát – egy-egy éjszakára saját házában szállásolta el a migránsok egy csoportját, akik épp Budapesten tartózkodtak.
Gyurcsány Ferenc a déli határnál tett látogatásakor azt is leszögezte, hogy Magyarországnak nagyvonalúbban kellene kezelnie a bevándorlást, eleget téve az Európai Unió „szabályainak”. A DK elnöke az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy helyreálljon a bizalom a magyar állam és a „menekültek” között, valamint hangsúlyozta, hogy „több információval kellene ellátni az érkezőket”.
Gyurcsány a Röszkénél történt áttörési kísérletkor a magyar határt védő rendőrök ellenében a migránsok védelmére kelt, mondván, „ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra”:
Minden bizonnyal a miniszterelnök utasítására a rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva. Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak.”
Niedermüller Péter: „lebontanám a kerítést”
A Demokratikus Koalíció EP-képviselője az egyik legvehemensebb bevándorláspárti politikusnak bizonyult magyar részről Brüsszelben, nem véletlen, hogy a Soros György-féle nyitott társadalom eszmeisége mellett is felszólalt:
Európát, a szabadságot, a nyitott társadalmat mindig meg fogjuk védeni.
Egy 2016. márciusi EP-vita során a határkerítés és a szigorú bevándorláspolitika ellen szólalt fel, leszögezve:
Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya.
Niedermüller a brüsszeli kényszerbetelepítések mellett is kiállt, úgy fogalmazva, hogy minden országnak egyenlő részt kell vállalnia a menekültek befogadásából, így Magyarországnak is. A DK-s politikus kijelentette:
lebontanám a határkerítést.
A Demokratikus Koalíció valamennyi politikusa „fantomveszedelemnek” tartja a bevándorlási válságot. A párt szóvivője, Gréczy Zsolt a DK nevében 2018 októberében leszögezte, hogy a határvédelmet, a menekült- és bevándorlási politikát tagállami hatáskörből EU-s hatáskörbe kellene vonni.
Mellár Tamás: „mondjunk IGEN-t a kötelező betelepítésre”
A Márki-Zay Péter által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalom soraiban politizáló Mellár Tamás a kvótanépszavazás során az „IGEN” szavazatokra buzdított azon kérdésre, hogy „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Mellár szerint Magyarországnak ugyanis EU-tagként kötelessége elfogadnia az EU döntéseit, így a bevándorlók betelepítését is.
A mozgalom élén álló Márki-Zay Péter a kormány politikája kapcsán a „sorosozás” blokkolásának szükségességéről beszélt idén januárban, ezzel ellenzéki prioritásként kezelve a kormány Soros-szervezetek elleni intézkedéseinek leállítását. A jelenleg még polgármesteri pozícióban lévő politikus 2018 szeptemberében arra vetemedett, hogy egy migráns által elkövetett szexuális támadáson gúnyolódott, álhírnek tartva az atrocitást:
egy afgán fiatalember megerőszakolt valakit egy pesti szórakozóhelyen, ott, én nem tudom most eldönteni, egyáltalán nyitva volt-e ez a szórakozóhely, mert most már ilyen kérdések is felmerültek, hogy létezett-e?
888.hu