Belföld
Tegnapi történelem: Hazánkban volt a legravaszabb posztkommunista elit
2019-02-0506:06
Az 1980-as évek végén megbukott a szovjet szocializmus világrendje és ennek a világméretű bukásnak harminc évvel ezelőtt Kelet-Közép-Európa volt a magja. A régió legtöbb országában viharos gyorsasággal ment végbe a rendszerváltás, a régi elit háttérbe szorítása és az új, demokratikus struktúrák kialakítása, ugyanakkor Magyarország kilógott a sorból. Itthon a régi nomenklatúra tartósan, szinte 2010-ig őrizte hadállásait. Az ECHO TV Tegnapi történelem című műsorában Fricz Tamás politológus és Kiss Gy. Csaba történész rámutatott, hazánkban a rendszerváltoztatás után nem történt meg a lusztráció, az elszámoltatás, ennek köszönhetően megmaradt a posztkommunista elit, amely valódi hálózatot épített ki a sajtó-és médiaviszonyok tekintetében, uralta a gazdasági életet, sőt a titkosszoláglatok vonatkozásában is fenntartottak egy hálózatot. Műsorvezető: Ferkó Dániel.
Ha az ember a nemzetközi irodalmat nézi, akkor három dolgot lehet kiemelni azzal kapcsolatban, mely országokban volt sikeres a rendszerváltás, ezek pedig:
- társadalmi részvétellel zajlott-e le a rendszerváltás
- a régi elit elszámoltatása megtörtént-e
- világos-cezúra jött-e létre a régi rendszer és az új rendszer között?
Fricz Tamás politológus szerint, ha ezt a három szempontot nézzük, akkor van néhány ország, amelyik ebben „élen járt”, például az NDK, Csehszlovákia és a balti államok is.
Kiss Gy. Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy
Kiss Gy. Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy
a rendszerváltás, rendszerváltozás kifejezés egy hungarikum, hiszen semelyik más országban nem használják.
A történész egyetértett azzal a felvetéssel, hogy nagyon fontos kritérium, mennyire vettek részt az eseményekben a tömegek. Példaként hozta fel, hogy Nagy Imre és társai újratemetésén érezhetően volt egy jelentős társadalmi részvétel, ugyanakkor a magyarországi megmozdulásokat nem lehetett összehasonlítani a lengyelországiakkal, hiszen a lengyeleknél évtizedekig tartott az ellenállás, a Szolidaritásnak fénykorában 10 millió tagja volt.
Magyarországon a kádári gulyáskommunizmust a társadalom jelentős része belülről elfogadta
– tette hozzá.
Fricz Tamás kiemelte, azokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol a régi elit a végsőkig ellenállt, ahol erősebb volt a diktatúra, ott látványosabban, élesebb cezúrával lehetett megszabadulni tőle, ezzel szemben áll Magyarország.
A magyar kommunista elit középnemzedéke nagyon jól fel volt készülve a változásokra, kitűnő kapcsolataik voltak a nyugati baloldallal, a szociáldemokráciával elfogadtatták magukat szociáldemokrata pártnak, ami egy felháborító dolog – mutatott rá Kiss Gy. Csaba. Fricz Tamás kiegészítette:
Fricz Tamás kiemelte, azokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol a régi elit a végsőkig ellenállt, ahol erősebb volt a diktatúra, ott látványosabban, élesebb cezúrával lehetett megszabadulni tőle, ezzel szemben áll Magyarország.
A magyar kommunista elit középnemzedéke nagyon jól fel volt készülve a változásokra, kitűnő kapcsolataik voltak a nyugati baloldallal, a szociáldemokráciával elfogadtatták magukat szociáldemokrata pártnak, ami egy felháborító dolog – mutatott rá Kiss Gy. Csaba. Fricz Tamás kiegészítette:
Magyarország rendelkezett a legravaszabb posztkommunista elittel készültek arra, hogy a politikai hatalmat átadják, de a gazdaságit nem. Főleg a privatizáció kapcsán, a médiaviszonyok kapcsán, a titkosszoláglatok vonatkozásában a posztkommunisták fenntartottak egy hálózatot.
Magyarország Közép-Európában kilógott a sorból, hiszen mindenütt született az úgynevezett rendszerváltás után új, demokratikus alkotmány, kivéve hazánkban, az 1949-es sztálini alkotmányt pofozgatták. végül – mint ismert – az új alkotmányra 2012. január elsejéig kellett várni.
Fricz Tamás azt pedig politikai bűnnek nevezte, hogy
Fricz Tamás azt pedig politikai bűnnek nevezte, hogy
az elszámoltatás olyan szinten maradt el, hogy erős maradt és jelen maradt az elmúlt harminc év csaknem egészében a posztkommunista elithálózat, mint egy alternatív rendszer.
Ferkó Dániel műsorvezető azon felvetésére, hogy a mai megosztottság gyökerei visszavezethetők-e a rendszerváltáshoz, Fricz Tamás elmondta, azzal, hogy nem történt meg a lusztráció, a régi elit leváltása, jelen maradt a magyar társadalom szöveteiben a posztkommunista mentalitás, ami egyesült a liberális eszmeiséggel.
A politológus szerint a mai magyarországi ellenzék nem tudja megtanulni a demokrácia szabályait és napról-napra roncsolja az együttműködést.
Teljes adás:
Teljes adás:
ECHO TV - A nemzet hangja - Tegnapi történelem