Belföld
Megint Magyarországon próbál vizsgálódni a Velencei Bizottság
2019-02-0506:40
Megkérdőjelezhető a Velencei Bizottság delegációjának pártatlansága, amely tegnap érkezett Magyarországra, hogy a közigazgatási bíróságok átalakításáról tájékozódjon. A hatfős küldöttség német tagja ugyanis a szociáldemokrata pártnak köszönheti, hogy hazájában alkotmánybíró lehetett. Az osztrák biztos is politikai kinevezett: Ausztria zöldpárti államfőjének személyes jelöltjeként választották meg az ottani alkotmánybíróság alelnökévé. A Velencei Bizottság titkára pedig az európai szuperállam híve, meggyőződéses föderalista.
Magyarországra érkezett tegnap a Velencei Bizottság delegációja a közigazgatási bíráskodás reformja miatt. A küldöttség két nap alatt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria, az Igazságügyi Minisztérium, továbbá a szakmai szervezetek, például a rendszerkritikus Országos Bírói Tanács (OBT) vezetőivel vagy illetékeseivel tárgyal, illetve tárgyalt az átalakításról, de a hivatalos programterv szerint várhatóan kikérik majd a Soros György fizetési listáján szereplő jogvédők véleményét is.
Az OBH tegnap rövid közleményben tájékoztatott arról, hogy Handó Tünde szerint az önálló közigazgatási bírósági struktúra nem veszélyezteti a bírák függetlenségét, sem önkormányzatiságukat, viszont helyreállítja azt a hagyományt, amelyet a kommunizmus szakított meg az igazságszolgáltatásban.
Tekintettel azonban arra, hogy kikből áll az Európa Tanács égisze alatt működő testület vizsgálóbizottsága, kevéssé valószínű, hogy bármilyen érvelés meggyőzheti őket a magyar jogállamiság szilárdságáról. A hatból ugyanis legalább három ellenőr függetlensége kérdőjelezhető meg múltjuk, pályafutásuk ismeretében.
Az OBH tegnap rövid közleményben tájékoztatott arról, hogy Handó Tünde szerint az önálló közigazgatási bírósági struktúra nem veszélyezteti a bírák függetlenségét, sem önkormányzatiságukat, viszont helyreállítja azt a hagyományt, amelyet a kommunizmus szakított meg az igazságszolgáltatásban.
Tekintettel azonban arra, hogy kikből áll az Európa Tanács égisze alatt működő testület vizsgálóbizottsága, kevéssé valószínű, hogy bármilyen érvelés meggyőzheti őket a magyar jogállamiság szilárdságáról. A hatból ugyanis legalább három ellenőr függetlensége kérdőjelezhető meg múltjuk, pályafutásuk ismeretében.
Monika Hermanns Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) jelöltjeként vált a szövetségi alkotmánybíróság tagjává 2011-ben, míg Christoph Grabenwarter a zöldpárti osztrák államfő, Alexander Van der Bellen személyes jelöltjeként lehetett Ausztria alkotmánybíróságának alelnöke.
Az SPD vezetője abban az időben Sigmar Gabriel volt, aki gazdasági botrányai mellett azzal vált nevezetessé, hogy a Soros-tervvel összhangban az idegenek szervezett betelepítését és menekültkénti elismerését követelte 2015-ben.
Alexander Van der Bellen is bevándorláspárti politikus, a nyílt társadalom híve, aki elnöki beiktatása után csakhamar a Hofburgban fogadta Soros Györgyöt. Velük ellentétben Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára nem kimondottan egy párthoz vagy politikushoz, mint inkább egy eszméhez kötődik: föderalista, azaz Gyurcsány Ferenchez hasonlóan egy európai szuperállam megvalósításáról álmodik.
E meggyőződését a College of Europe-ban szívta magába, egy olyan, a CEU-hoz hasonlóan posztgraduális képzéssel foglalkozó egyetemen, amelynek végzettjei között számos liberális demokrata politikust találunk, köztük a finn miniszterelnököt, Alexander Stubbot.
Mint emlékezetes, Stubb tavaly Manfred Weber ellenfeleként indult az Európai Néppárt csúcsjelölti pozíciójáért, s egyebek közt azzal kampányolt, hogy „a migrációt nem megállítani szeretné, hanem menedzselni”, illetve hogy megválasztása esetén válaszút elé állítja a Fideszt: Orbán Viktor és pártja vagy hitet tesznek a liberális demokrácia építése mellett, vagy távozniuk kell az uniós pártcsaládból.
Magyar Idők
Magyar Idők