Belföld
Példát mutattak magyarságból és hazaszeretetből
2019-01-2807:27
1919 januárjában, a demarkációs vonalat átlépve szállta meg Balassagyarmatot a csehszlovák katonaság. A központi kormányzat megtiltotta a fegyveres ellenállást, de miután a város lakossága észlelte, hogy a csehszlovák erők tartós berendezkedésre készülnek és Balassagyarmatot az újonnan megalakult Csehszlovákiához akarják integrálni, a magyarok fellázadtak a megszállók ellen. Az ECHO TV Jó reggelt! című műsorának hétfői adásában Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere és Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke idézte fel, miként érdemelte ki Balassagyarmat a legbátrabb város címet.
Az első világháború után kulcsfontosságú volt, hogy ki birtokolja a vasutat. Száz évvel ezelőtt a Balassagyarmatra bevonuló csehszlovák katonaság, miután átlépte a demarkációs vonalat és megszállta a várost, elsőként brutális módon a magyar vasutasokat kényszerítette munkára. Szakács Zoltán felidézte, a helyiek hamar rájöttek, hogy a nem átmeneti, hanem végleges berendezkedésre készül a csehszlovák haderő, hiszen a várost a születendő államhoz kívánták csatolni.
Elsőként a magyar vasutasok kezdtek fegyveres szervezkedésbe, majd hozzájuk csatlakoztak diákok és a városi polgárok is. Mivel a kormány nem kívánt fegyveres konfliktusba bocsátkozni, a helyiekben kialakult egy olyan szemlélet, hogy akkor magának Balassagyarmatnak a szabadságáért fognak küzdeni.
Szakács Zoltán hozzátette, egyértelmű cél volt, hogy a területfoglalókat vissza kell szorítani az Ipolyon túlra, a demarkációs vonal túloldalára.
Medvácz Lajos polgármester felidézte, a vasutasok hatékony közreműködésével 1919. január 29-én kezdődött meg a támadás. A sikerrel végződött ellenállás után a város képviselő-testülete úgy döntött, minden évben megemlékeznek az eseményről. A hősi halottak emléktábláját 1922. január 29-én avatta fel Horthy Miklós kormányzó. Hozzátette:
Elsőként a magyar vasutasok kezdtek fegyveres szervezkedésbe, majd hozzájuk csatlakoztak diákok és a városi polgárok is. Mivel a kormány nem kívánt fegyveres konfliktusba bocsátkozni, a helyiekben kialakult egy olyan szemlélet, hogy akkor magának Balassagyarmatnak a szabadságáért fognak küzdeni.
Szakács Zoltán hozzátette, egyértelmű cél volt, hogy a területfoglalókat vissza kell szorítani az Ipolyon túlra, a demarkációs vonal túloldalára.
Medvácz Lajos polgármester felidézte, a vasutasok hatékony közreműködésével 1919. január 29-én kezdődött meg a támadás. A sikerrel végződött ellenállás után a város képviselő-testülete úgy döntött, minden évben megemlékeznek az eseményről. A hősi halottak emléktábláját 1922. január 29-én avatta fel Horthy Miklós kormányzó. Hozzátette:
azóta minden évben ünnepel a város, kivéve a kommunizmus éveiben, bár akkor sem merték leverni a táblát, hanem egyszerűen megfordították.
Teljes beszélgetés:
Vasárnap Balassagyarmaton átadták az első világháborúban és az 1919-es városvédő harcban elesett katonák sírjait őrző, felújított hősi temetőt.
ECHO TV – A nemzet hangja – JÓ reggelt!