Gőzerővel beindultak az őszi önkormányzati választás előkészületei az ellenzéki térfélen: míg az LMP beállt Puzsér Róbert Sétáló Budapest programja mögé, a Momentum továbbra is keresi azt, akit támogatna – miután Veiszer Alinda televíziós riporter visszautasította a párt felkérését –, az MSZP és a Párbeszéd pedig végigviszi az ellenzéki előválasztást. A voksokat mától vasárnapig lehet leadni Karácsony Gergelyre (Párbeszéd) vagy Horváth Csabára (MSZP), akik mindketten megszerezték az induláshoz szükséges kétezer ajánlást. 

Az aspiránsok már önmagában az előválasztást sikerként könyvelik el, mondván, a kettejük által összegyűjtött tizenkétezer aláírás azt jelenti, „Budapest nem szereti az Orbán-rendszert”. Csakhogy a több mint 1,7 milliós lakosú fővárosban valójában még igen sok választópolgárt kell meggyőzniük arról, hogy jobbak Tarlós Istvánnál. Karácsony Gergely szombaton mutatta be programját, szerinte a fővárosnak szolidárisabbnak, kreatívabbnak és zöldebbnek kell lennie, ennek érdekében tízpontos javaslatcsomagot állított össze, amelyet még társadalmi vitára is bocsát. 
 
Azt is mondta, győzelme esetén a Fővárosi Közgyűlés állampolgári javaslatokat is tárgyalna, és a városháza lakók felé való kinyitásával, közpark kialakításával létrehozná a Budapest Agórát. Az egész eljárás azonban nem kifejezetten arra utal, hogy a potenciális ellenzéki vezetés nyitott lenne, sokkal inkább arra, hogy egyiküknek sincs (elegendő) városvezetői tapasztalata ahhoz, hogy kialakítson és kommunikáljon egy épkézláb fejlesztési tervet vagy felelős döntéseket hozzon a jövőben. 
 
Mindez nemcsak Karácsony Gergely, hanem Horváth Csaba elképzeléseiből is kitűnik. A terv, miszerint esetleges városvezetésük idején nem állnának szóba, nem működnének együtt fideszes polgármesterekkel és a kormány tagjaival, azzal járna, hogy nem tudnának érdemi forrásokat szerezni. A Népszavának adott hétvégi páros interjúban is egyértelművé tették: „Alaptétel, hogy a NER politikusaival nem dolgozhatunk együtt, ezért nem lehet fideszes főpolgármester-helyettesünk.” 
 
Érdekesség, hogy Horváth az egyik előző heti vitán azt mondta, Demszky Gábor főpolgármestersége idején kétszer annyi pénzt tudott szerezni a BKV-nak, mint amennyiből most gazdálkodik a társaság. Így viszont felmerül a kérdés: mire költötték akkor a mostani keret dupláját, ha 2010-ben Tarlós majdnem hatvanmilliárd forintos adóssággal vette át a vállalatot. Ismert, az állam 2015-ben fizette ki a BKV teljes adósságállományát, amelyet még 2010 előtt az MSZP–SZDSZ-es városvezetés halmozott fel. 

Minden túlzás nélkül kapitális hazugság Horváth részéről a dugódíj felemlegetése. Azt állította, a forgalomcsökkentésnek nem az a módja, hogy bevezetik a nem működő sarcot, illetve azt is a mostani városvezetésnek rótta fel, hogy nem épült elég P+R parkoló. A tények azonban a következők: a dugódíj bevezetésére Demszky Gábor és a szocialista–szabaddemokrata városvezetés vállalt kötelezettséget 2010 előtt, annak fejében, hogy az Európai Unió jelentős összeggel járul hozzá a 4-es metró beruházásához. A bevezetést 2013-ra ígérték, és feltétele volt a megfelelő számú P+R parkoló kiépítése, amelyekből egyetlenegy őrzött sem volt Budapesten 2010-ben. 
 
És ha már a 4-es metrónál tartunk, nem lehet nem megemlíteni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016 végén közzétett jelentését, amelyben azt írták: a különféle szabálytalanságokkal érintett szerződések összértéke a projekt teljes összegének mintegy hatvan százaléka. Az OLAF majdnem százhetvenmilliárd forintnyi károkozást tárt fel a gigaberuházásnál és több tízmilliárd forintos büntetést szabott ki hazánkra. 
 
Visszatérve Karácsony programjára: a zuglói polgármester fontosnak tartja a faállomány megóvását és fejlesztését, illetve leállítaná a több nemzetközi díjjal is elismert Liget projektet. Megjegyzendő, hogy egy személyben ezt még főpolgármestersége esetén sem tehetné meg. Mindezekkel összecseng Horváth Csaba múlt heti kijelentése is, aki minden újszülött után ültetne egy fát és öt éven át évente százezer négyzetméterrel növelné a budapesti parkok méretét. 

Karácsony a hétvégén azt is mondta, szerinte Budapesten leállt a gazdasági növekedés, amit újra be kell indítani, ehhez pedig innovatív gazdaságra van szükség. Ennek némileg ellentmond, hogy múlt szerdán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztását: a kerületeket összesen 132,2 milliárd forint, a fővárost pedig 155,5 milliárd forint illeti meg. A megosztandó bevételek a múlt évihez képest több mint huszonkilencmilliárd forinttal nőnek. Az előterjesztés vitájában Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes elmondta, a tavalyinál nagyobb összegről rendelkezhet Budapest. 
 
A hetek óta tartó, tartalom nélküli ígéretekkel való dobálózást Puzsér Róbert sem hagyta szó nélkül. A már említett, a Népszavának adott páros interjúban ugyanis Horváth Csaba bírálta a jelöltet, amiért nem szállt be az előválasztásba, egyébiránt egyszerűen csak trollnak nevezte. Puzsér a főpolgármesteri programjának létrehozott Facebook-oldalon reagált: