Belföld
Rosszul járna az ellenzék egy közös listával
2019-01-1811:19
A Jobbikkal szimpatizálók egyharmadát és a baloldali szavazók egyötödét elvesztené közös listaállítás esetén az ellenzék – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásaiból. A lemorzsolódás hátterében minden valószínűség szerint Gyurcsány Ferenc elutasítottsága áll. Mindennek az lenne a következménye, hogy a Fidesz-KDNP a 2014-es eredményét felülmúlva 14 EP-mandátumot szerezne, az ellenzéki pártok pedig történelmük legrosszabb európai parlamenti eredményét érnék el idén májusban egy szivárványkoalíció esetén.
A jobbikosok 33 százaléka, a baloldali pártok szimpatizánsainak pedig 20 százaléka nem szavazna egy teljes körű ellenzéki összefogásra. Mind a Jobbik, mind pedig a baloldali pártok (MSZP-Párbeszéd, DK, Momentum, LMP, Liberálisok) szimpatizánsain belül felülreprezentáltak a közös listát elutasítók a kelet-magyarországi lakosok körében. Mindemellett megmutatkozik az is, hogy a DK-sok jóval nagyobb arányban fognának össze akár a Jobbikkal is, mint az MSZP-sek (83, illetve 55 százalék).
A lemorzsolódás egyik fő indoka valószínűleg, hogy Gyurcsány Ferenc elutasítottsága a magyarok körében továbbra is kiemelkedően magas, 73 százalékos. Ezzel továbbra is ő a legnépszerűtlenebb magyar politikus, a Jobbik táborán belül 84 százalék, de még a baloldalon belül is a többség (55 százalék) elutasítja.
A Nézőpont Intézet havi rendszerességgel publikált közvélemény-kutatási adatai közül a legutóbbi alapján a Fidesz-KDNP 54, a Jobbik 14, a baloldali pártok pedig összességében 26 százalékot szereznének abban az esetben, ha mindenki külön listát indítana. Közös listaállítás esetén azonban változna a helyzet, a Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása szerint nagyobb a taszító, mint szimpatizánsokat vonzó hatása a napirenden lévő együttműködési stratégiának, ugyanis ebben az esetben a Fidesz-KNDP 60, a szivárványkoalíció pedig 33 százalékot érne el. Mindebből az következik, hogy Fidesz-KDNP 13 helyett 14, az ellenzéki pártok – a Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig – 8 helyett 7 mandátumot szereznének egy most vasárnap esedékes EP-választáson abban az esetben, ha a közös listaállítás mellett dönt az ellenzéki oldal.
A közös lista elutasítottságának magas szintje miatti szavazói lemorzsolódás következtében tehát mandátumvesztés állna elő, amelynek köszönhetően a 2014-es eredményét is alulmúlná a hazai kormánykritikus oldal, miközben a saját választóit jól mobilizáló kormánypárt szavazat- és mandátumaránya növekedne.
Nézőpont Intézet
A lemorzsolódás egyik fő indoka valószínűleg, hogy Gyurcsány Ferenc elutasítottsága a magyarok körében továbbra is kiemelkedően magas, 73 százalékos. Ezzel továbbra is ő a legnépszerűtlenebb magyar politikus, a Jobbik táborán belül 84 százalék, de még a baloldalon belül is a többség (55 százalék) elutasítja.
A Nézőpont Intézet havi rendszerességgel publikált közvélemény-kutatási adatai közül a legutóbbi alapján a Fidesz-KDNP 54, a Jobbik 14, a baloldali pártok pedig összességében 26 százalékot szereznének abban az esetben, ha mindenki külön listát indítana. Közös listaállítás esetén azonban változna a helyzet, a Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása szerint nagyobb a taszító, mint szimpatizánsokat vonzó hatása a napirenden lévő együttműködési stratégiának, ugyanis ebben az esetben a Fidesz-KNDP 60, a szivárványkoalíció pedig 33 százalékot érne el. Mindebből az következik, hogy Fidesz-KDNP 13 helyett 14, az ellenzéki pártok – a Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig – 8 helyett 7 mandátumot szereznének egy most vasárnap esedékes EP-választáson abban az esetben, ha a közös listaállítás mellett dönt az ellenzéki oldal.
A közös lista elutasítottságának magas szintje miatti szavazói lemorzsolódás következtében tehát mandátumvesztés állna elő, amelynek köszönhetően a 2014-es eredményét is alulmúlná a hazai kormánykritikus oldal, miközben a saját választóit jól mobilizáló kormánypárt szavazat- és mandátumaránya növekedne.
Nézőpont Intézet