Belföld
Továbbra is él az életfogytiglan
2019-01-1606:09
Nem változik a legsúlyosabb szabadságvesztés kiszabására vonatkozó szabályozás, legalábbis addig biztosan nem, amíg az Emberi Jogok Európai Bíróságán be nem fejeződik az erről szóló per.
Jelenleg nincs napirenden a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó magyar szabályozás módosítása – tudta meg a Magyar Hírlap az Igazságügyi Minisztériumtól. A szaktárcát a lap annak kapcsán kérdezte, hogy az Európa Tanács tavaly nyáron kifogásolta a törvényi szabályozást. A tanács miniszteri bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos elítélt a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül.
A testület szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a szabályozást az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében. Bár a tanács 2018 végéig szabott határidőt, addig nem született megegyezés az ügyben. A tárgyalások zajlanak, de a minisztérium addig nem lép az ügyben, amíg az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló per végére pont nem kerül – tájékoztatott a szaktárca.
A strasbourgi bíróság először 2014-ben marasztalta el hazánkat a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés miatt, megalázó bánásmódnak tartva a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárását. Erre reagálva a kormány új kegyelmi eljárást léptetett életbe, amelynek értelmében negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a legsúlyosabb mértékű szabadságvesztésre ítéltek ügyeit, ami akár feltételes szabadlábra helyezéssel is végződhet.
Úgy nézett ki, ezzel nyugvópontra kerül a vita, azonban a 2016-ban az EJEB megint elmarasztalta Magyarországot, mondván, túl hosszú a felülvizsgálatig tartó negyven év. A bíróság erre legfeljebb huszonöt évet javasolt. Az Igazságügyi Minisztérium aggályosnak nevezte a döntést, megvédte az intézkedést, és közölte, a bíróság Nagykamarájához fordul az ügyben. Felhívták a figyelmet arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.
A tárca korábban közölte: a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozás a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új alaptörvénybe, akkor ugyanis az emberek mintegy kilencven százaléka támogatta az intézkedést.
Magyar Hírlap
A testület szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a szabályozást az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében. Bár a tanács 2018 végéig szabott határidőt, addig nem született megegyezés az ügyben. A tárgyalások zajlanak, de a minisztérium addig nem lép az ügyben, amíg az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló per végére pont nem kerül – tájékoztatott a szaktárca.
A strasbourgi bíróság először 2014-ben marasztalta el hazánkat a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés miatt, megalázó bánásmódnak tartva a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárását. Erre reagálva a kormány új kegyelmi eljárást léptetett életbe, amelynek értelmében negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a legsúlyosabb mértékű szabadságvesztésre ítéltek ügyeit, ami akár feltételes szabadlábra helyezéssel is végződhet.
Úgy nézett ki, ezzel nyugvópontra kerül a vita, azonban a 2016-ban az EJEB megint elmarasztalta Magyarországot, mondván, túl hosszú a felülvizsgálatig tartó negyven év. A bíróság erre legfeljebb huszonöt évet javasolt. Az Igazságügyi Minisztérium aggályosnak nevezte a döntést, megvédte az intézkedést, és közölte, a bíróság Nagykamarájához fordul az ügyben. Felhívták a figyelmet arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.
A tárca korábban közölte: a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozás a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új alaptörvénybe, akkor ugyanis az emberek mintegy kilencven százaléka támogatta az intézkedést.
Magyar Hírlap